A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében (1872-1929)
148 Ol veti Gábor: A virilizmus érvényesülése a debreceni... lategészség-, a közmüvelődésügy, a népoktatás, vagy a mezőgazdaság területén. A közgyűlés a parlamenttel, a kormánnyal, a közigazgatási bírósággal és a törvényhatóságokkal kapcsolatos helyi érdekű, vagy országos ügyekben kérvényezési, felírási, panasz és levelezési joggal élhetett. A közgyűlés fellebbezés esetén, másodfokon bírálta el a városi tanács döntéseit a vagyonkezelés, a községi kötelékbe felvétel és a községi illetőség fenntartása tárgyában. 1873-ban a törvényhatósági bizottság a közgyűlés ügyrendjében még úgy határozott, hogy a rendes üléseket havonta tartják, a hónap első csütörtöki napján délelőtt. Hamarosan azonban az 1876: VI. te. alapján megszervezett közigazgatási bizottság működésével több ügy intézését illetően tehermentesült a közgyűlés és kéthavonta tartották meg. 1902-ben pedig úgy módosították az ülések rendjét, hogy évenként hétszer tartották meg és a délutáni órákban, tekintettel az elinté- zendő ügyek nagy számára és a képviselők elfoglaltságára. A rendes és rendkívüli közgyűlések időpontjáról és tárgyáról nemcsak a képviselőket, de a hírlap útján a város nagyközönségét is tájékoztatták. Az 1886. évi törvényhatósági szabályrendelet például előírta, hogy a közgyűlés előtt legalább 24 órával, sőt bizonyos törvényben meghatározott ügyek tárgyalása esetén - ilyen volt a városi ingatlan elidegenítése -, már 8 nappal előbb meg kellett hirdetni.39 40 A közgyűlésen egy javaslat, vagy tervezet csak a képviselők többségének szavazatával válhatott határozattá. Az állásfoglalás történhetett nyilvánosan, például felállással és ilyenkor a képviselők "közfelkiáltással egyhangúlag" fogadtak el egy határozat-tervezetet, vagy titkosan szavazatlapok kitöltésével és összeszámlálásával. 1873- ban még tíz bizottsági tag írásos nyilatkozatára rendelte el a főispán a névszerinti szavazást, ez a képviselői létszám 1878-ban már 20 főre emelkedett.41 A titkos szavazás esetén a közgyűlés elnöke legalább két szavazatszedő küldöttséget jelölt ki. A közgyűlés nemcsak tudomásul vette a képviselőtestület névjegyzékét, de rendelkezett azok időbeni előkészítéséről is: A legtöbb adót fizetők esetében utasította a polgármestert a jegyzék összeállítá39 HBML IV.B. 1403/a.l. 66/1357/1873. sz.; u. o.4. 260/7953/1876. 40HBMLIV.B. 1403/a. 10. 166/7318/1887. sz. 41 HBML IV.B. 1403/a.l. 66/1357/1873. sz.; u. o.5. 194/1878. sz.
