A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - M. Antalóczy Ildikó: A blaszfémia és más vallásellenes bűncselekmények Debrecenben a XVIII. század közepén
83 kodó, s emellett még állítja, hogy az „Isten sem tudja ötét megtaníta- ni”, ezért 30 korbácsot és proscribálást kap 1743-ban. A következő évben visszaszökik a városba, büntetése ugyanaz, mint előbb. 1748- ban már szeretőjével, Gombos Mihállyal együtt káromkodnak „irtóztatóan”, s fenyegetik a férjet, Török Györgyöt. Tagadják, azért Kis Máriát 36 korbács alatt, Gombos Mihályt 50 pálca alatt vallatják. Kiállják vallomás nélkül, de Kis M.-t - mivel relegáltatott volt, s engedély nélkül lakott Debrecenben, és meg nem javult -, újra kitiltották. A periódusra jutó 541-ből éves átlagban 49 személyt vádoltak valamilyen vallással kapcsolatos bűntettel. Az összes vallásellenes vádak száma 577. (8 vádlottat ugyanis két vallás elleni váddal is támadtak.) (lásd 2. táblázat) A legtöbbször, 481-szer blaszfémia bűntette miatt kerültek a törvényszék elé a vádlottak. Ez az összes vallásellenes vádnak 83 %-a. A vádak éves átlaga 52, míg a blaszfémiáé 43. A fentiekben mindkét fajtájára: a közönségesre és a blasphemia directára (közvetlenül Isten ellen irányúiéra) is több példát mutattunk. Az aposztáziára (hitehagyás) viszont, ami kizárólag a római katolikus hitet elhagyók megbüntetését jelenti - várakozásunknak megfelelően - egyetlen esetet sem találtunk. Míg az ország más részén börtönbüntetésre, böjtre, a római katolikus hit lényegének megismerésére ítélték48 49 az „eltévelygőt”, addig a protestáns Debrecenben az uralkodó ekkor még azt sem tudja elérni, hogy a szenátus tagjai tisztújításkor a római katolikus vallás szerinti dekretális esküt tegyék le, nemhogy katolikus vallásra kényszerítő büntetőügyet tárgyaljanak. Éppen a vizsgált korszak utolsó évétől, 1750-től írják elő rendszeresen a királyi parancsok az esküdtek és a szenátorok közé katolikus személyek beválasztását. 1767-ben feljelentik a szenátust, hogy aposztazia ügyekben „megengedhetetlen hanyagságot tanúsit”. (pl. Endrődy Jonik hite- hagyott szökevény szerzetes szabadon eresztése, Domokos Lajos főjegyző indítványára.) 1767-től már mindenféle vallási ügy tárgyalásánál 3 kát. szenátor közül a legidősebb a bíróság elnöke, s a jegyzőkönyvet is ortodox hitűnek kell vezetnie. 1774-ben pedig, Forgách Miklós biztossága alatt, a Felség - tekintetbe vevén a helvét hitvallás Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 48 IV. A. 1 0 I 8. e. 5. k. 597,638,729. ,1743.ápr.6,aug.lO.I744.máj.2., IV. A. I018.e. 6.k. 430. I748.szept.21. 49 Kállai István: Úriszéki bíráskodás a XVIII-XIX. században Bp.1985.196.
