A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - M. Antalóczy Ildikó: A blaszfémia és más vallásellenes bűncselekmények Debrecenben a XVIII. század közepén
74 M. Antalóczy Ildikó: A blaszfémia és más bűncselekmények... kát), másfelől más rendbéliek jönnek helyekbe, úgy hogy csak jönek, s mennek.”26 Nemcsak országot vagy nagyobb közösséget sújthatott Isten haragja, hanem az egyes embert is, ha pl. valamilyen kár vagy veszteség érte, s ha az illető ilyenkor Isten létét kétségbe vonta vagy igazságában kételkedett, súlyos, főbenjáró bűnt követett el. így volt ez Som Istvánnal is, aki egyébként részegeskedö, káromkodó ember volt, de miután már a 4. lova is megdöglött, kétségbe vonta Isten létét, sőt káromlotta. Erre nyelve elevenen történő kivágattatására, majd pedig fővételre ítélte a debreceni bíróság, majd 2 nappal később az ítéletet az elítélt őszinte megbánását és anyja könyörgő levelét figyelembe véve úgy enyhítették, hogy nyelve nem a fővétel előtt, hanem azután vágattatik ki.27 28 Az isteni akarat megnyilvánulásának pozitív példája volt, és országos hála- és örömünnepet váltott ki Mária Terézia első fiúgyermekének, a későbbi II. Józsefnek megszületése, melyet Debrecenben is fényesen megünnepelnek. A Nagytemplomban Komáromi Mihály az „alkalmatossághoz képest” igen szép prédikációt mondott Mózes I. könyve 49.részének 23-24. verseiből, és „Istennek ezen nagy irgalmasságáért hogy Ő Szent Felsége Felséges Asszonyunkat fiúi magzattal megáldotta, az egész nép hálákat adott.” A városházán közös díszebéden vettek részt a szenátus és a választott hites közönség tagjai, a prédikátor és a professzor urak. A lakosságnak 20 cseber ingyenbort ősz- tottak szét, a városháza ablakain pénzt szórtak a nép közé. Hogy a lakosság és az uralkodónő is mennyire komolyan vette az isteni irgalom megnyerését, és hogy a fenti példákban Isten szerepével kapcsolatban idézett sorok valóságos istenfélelmet fejeztek ki, s nem csupán stílusfordulatok voltak, arra bizonyításul utalunk a korábbiakban tárgyalt istenkáromlást , káromkodást tiltó törvényekre, rendeletekre, különösen Mária Terézia 1761. júl. 16-i rendeletének bevezetőjére, melyben a királynő megállapítja, hogy az isteni igazságszolgáltatást legjogosabb bosszúra indító istenkáromlások számának megnöve26 U.o. 358.361 . I749.júl.20.,30. 27IV. A. 1018. g. 27. 1743/Nr. 9, IV. A. 1018. e. 6. k. 539-542. I749.aug.23,25. 28IV. A. 1011. a. 146. k. 625.1741.ápr.3.
