A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - M. Antalóczy Ildikó: A blaszfémia és más vallásellenes bűncselekmények Debrecenben a XVIII. század közepén
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 71 Debrecenre vonatkozóan pl. a neste (sic) lélekkel való káromkodást tiltják 1595-ben. 12 Az eddigiekből látható, hogy a blaszfémia megítélése az évszázadok során a XVIII. század 2. feléig lényegében nem változott. Mária Terézia uralkodásának utolsó harmadától, de főként II. József idején - a felvilágosult abszolutizmus elveinek és kormányzati módszereinek érvényesülésével - több más bűncselekmény mellett ennek elbírálása is enyhült, olyannyira, hogy II. József büntető törvénykönyve már nem is bűntettnek, hanem polgári vétségnek (vagy inkább modortalanságnak) tekinti. Az uralkodó a rá jellemző idealizmussal megjavulásig a bolondok házába akarja záratni azokat, akik a Mindenhatót nyilvános helyeken vagy mások jelenlétében vakmerőén káromolják.13 Ismeretes, hogy П. József a türelmi és jobbágyrendelet kivételével visszavonta egyéb rendelkezéseit, de a király halála után sem jött már vissza istenkáromlási ügyekben a korábbi ítélkezési gyakorlat. Annak ellenére sem, hogy I. Ferenc 1808. évi decrétumának (VI.) 13.§-ában úgy rendelkezik az istenkáromlásról, hogy a „törvények értelmében és a bevett bírói gyakorlat szerint büntettetik.” A vallásellenes, istenkáromlási ügyek részletes vizsgálatára a debreceni magisztrátus működésének 1740-50 közötti időszaka több szempontból is érdemesnek látszik. Ez Mária Terézia uralkodásának első évtizede, amikor a királynőt uralma elfogadtatása, az örökösödési háború köti le, s szüksége van Magyarország támogatására, s legnagyobb városának gazdasági erejére, adójára. Még nem éleződnek ki az udvar és Debrecen közti - már Mária Terézia előttről - meglévő ellentétek a kálvinista vallás és a városi autonómia ügyében. A város vezetősége - élén az 1735 óta főbíráskodó Domokos Mártonnal - rendszerint figyelmen kívül hagyja, elszabotálja az autonómiát vagy a protestáns vallásgyakorlatot sértő intézkedések végrehajtását. Az 1731 -es Carolina Resolutio VIII. pontja és a későbbi, azt megerősítő utasítások ellenére sem tartják a városban a katolikus ünnepeket, a tisztújításkor megválasztott tisztviselők nem dekretális esküt tesznek - azaz nem esküsznek Szűz Máriára és a szentekre is (IX. pont), továbbá 12 Kolosvári Sándor-Óvári Kelemen: A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye I-V.rész. Bp. 1885-1904.Városi statutumok./lll.rész/ 572./A "neste" valószínűleg helyesen:beste./ b Közönséges törvény a' vétkekről és azoknak büntetésekről Buda 1788. 120-121.
