A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)

Tanulmányok - Módy György: Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII

5

Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai Módy György

A második világháború után született debreceniek nagy része semmit sem tud, vagy annál alig többet a valamikor a város birtokában volt három hortobágyi puszta, Máta, Zám és Ohat múltjáról. Máta 1328-ban királyi adománnyal lett a Debreceni családé, majd a XV. században rövidebb ideig s 1563-tól újból a város polgárainak közösségéé volt. Zám és Ohat földjét a két falu pusztulása után 1679-ben földesuraitól zálogban szerezte meg a város, később megörökítette. A puszták közül a legnyugatabbra esett Ohat volt a legkisebb, 9.745 kát. hold. A Tiszacsegére, Polgárra vagy Tiszadobra vonattal utazó is any- nyit tud, hogy a Debrecen-Füzesabony között közlekedő vonatról Ohat-Pusztakócs állomáson kell átszálljon a szárnyvonalra. A természetjárók, természetkedvelők viszont emlékeznek Homoki Nagy István szép filmjére A kék vércsék erdejére, melyet az ohati tölgyesben forgatott.

A város Ohat pusztát régóta földművelésre használta, 1850 előtt is bérbe adott 1399 holdat. Az 1850-re eladósodott Debrecen a közgyűlés 1852. július 6-án hozott határozatával megszüntette a kevés hasznot hajtó házi gazdálkodást. A ménest áthelyezték Mátára és az év őszén 6.807 kát. holdat árverés után haszonbérbe adtak. Kialakult két bérgazdaság, - Külső Ohat vagy Telekháza és Belső Ohat, valamivel több mint 3.000 - 3.000 holddal. Központjaik a külső vagy telekházi illetve a belső major. 1915-től Ohaton létesítették már a második világháború előtt tíz nagyobb és több kisebb tóból álló halgazdaságot. Az ohati földből az I. világháború után több mint 1.000 holdat osztott ki a Földbirtokrendező Bizottság egyeki földigénylők között.1

1 Zoltai Lajos: Ismeretlen részletek Debrecen múltjából. I. Debrecen élete a XVII. századeleji főbírói számadások tükrében. II. Debrecen határának kialakulása és birtokainak megszerzése. III. Debrecen határperei a hortobágyi puszták történetével kapcsolatban. /Debrecen, 1936./ 115-117. - Ohat bérbe adását az a bizottság javasolta, melyet a br. Uray Bálint császári-királyi biztos által összehívott 1850. november 16-i értekezlet küldött ki. - Zoltai Lajos: A Hortobágy. In: Debrecen sz. kir. város. Magyar városok fejlődése - Magyarország városai és vármegyéi I. /Főszerk. Csobán Endre - Csűrös Ferenc. Bp. 1931./ 366. - Telekházán az első gazdasági épü-