A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Erkölcsi problémák és bűncselekmények adatai a XVIII. század első felében Bihar vármegyében
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 51 Paráznaság Már a XVI-XVII. századi jegyzőkönyvek szólnak elég bőségesen és szemléletesen a paráznaság büntetéséről. A XVI-XVIII. században a protestáns egyházi bíróság elé kerülők vétkei között gyakran szerepel ez az erkölcstelen cselekedet. A protestáns egyházban nagy jelentősége volt ugyanis a szigorú egyházfegyelemnek, mely a közösségek erkölcsi életének legfontosabb szabályozójaként működött. A XVI- XVII. századi városi jog elve az volt, hogy a szabad szerelem, még inkább a prostitúció, bűn és büntetendő. Egyébként már a középkori jogszabályokból is kiderült, hogy sokan adtak szállást a prostitúciónak. Elsősorban a kocsmák, fogadók ilyen szerepéről esett szó az iratokban. De eljutott a prostitúció a falukba is, ahol a csárdákban vállalták megszégyenítő szerepüket a községekből kivetett nőszemélyek. A vásárok közönsége szívesen élt is ezekkel az alkalmakkal, s ezekben a kezdetleges és nem válogatós erkölcsű fogadókban találjuk meg a bordélyházak csiráit. Pest városában a perifériákon levő fogadók voltak a tivornyázás és a vásárolható szerelem kellemes tartózkodási helyei. A vidék bordélyházai végeredményben korcsmák voltak. A régi aktákban mindig a „korcsmákban rejtőzködő” leányokról olvasunk. A valóság az volt, hogy nem a leányok rejtőzködtek, hanem a korcsmá- ros tartotta őket, de ha kérdőre vonták, rájuk tolta a felelősséget/'1 Sokrétű fogalom és tevékenység volt tehát a paráznaság. Elsősorban a házasságon kívüli nemi életet értették e szó alatt, de ide tartozott az erőszakos nemi közösülés is vagy a férjét elhagyó asszony parázna élete. Továbbá kedvenc cselédek és gazdaasszonyok közötti kapcsolatra, különböző nőszemélyek katonákkal, hajdúkkal, legényekkel való „közösködésé”-re is ezt a kifejezést használták. Ide tartozott az asszonyok, szolgálók, nemesek, nemtelenek botránkoztató élete, a homo- 50 makban. (1722-1848). In.: Magyar történeti tanulmányok X. (Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth Nominatae Series Historica. XXIV. 1977. Szerk.: Szendrev István.. KLTE Debrecen, 1977. 64-66.old. 50 Takáts S.: Művelődéstörténeti tanulmányok.... i.m. Bp. 1961. 281-285. old., Siklóssv L.: A régi Budapest erkölcse... i.m. 105-107.old., Magyar Néprajz VII. Népszokás - néphit - népi vallásosság. Főszerk.: Dömötör Tekla. Bp. 1990. 459.old.
