A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Erkölcsi problémák és bűncselekmények adatai a XVIII. század első felében Bihar vármegyében
48 Major Zoltán László: Erkölcsi problémák és bűncselekmények... bűnlajstromát terheli még, hogy ellopta a miskei cigány és a gyantái kovács lovát. Lólopásban találják bűnösnek Sáska János széplaki lakost, aki 1712-ben Büdöskúti Lászlóval egy almásszürke és egy pej lovat kötött el. A Gyapjú községben lakó Demián János ökröt és lovat lopott 1723-ban. Lopott lóval akart Erdélybe utazni/4 Az állatlopások különösen gyakoriak. Mezőfalva nevű oppidumról 1731-ben Léta Mihály Simándy Gergely „hat ökreit szekerestül elhajtotta”. Egyéb javak eltulajdonítására vagy erőszakos elvételére is van példa bőséggel. Bajomi István például pert indít Pap Éva, Veress János és Veress Márta ellen, akik a pénzét ellopták.* 35 Thus Gábor topái lakost kenyérlopáson fogták, s emellett még az „ökör nyakára való harangok lopása” is rábizonyult. Ezért a kolozsvári piacon nyakvasba tették.36 * 38 39 Kiss István darvasi lakos pert indít Olasz György ellen, aki javait, lovait, marháit, terményeit elfoglalta, ládáját felverte és pénzét ellopta. Poklostelek községben Buda Jánosnak és Erős Istvánnak a pénzét ellopták, Oláh István szénáját elégették. Megállapítják az egyik asszonyról, hogy „Sárszegi Szabó Illyésné olly személy, ki csak lopással él, holmi csalárd hamis beszédeivel pénzt szokott csalni”’8 Az eddigiekből is nyilvánvaló, hogy a különböző verekedések a gyilkosságokkal, rablásokkal, lopásokkal együtt jártak. A XVI. és XVII. században az alföldi pásztorok a törvényeket nem tisztelték, templomnak és iskolának a közelébe nem kerültek. Szabad idejükben leginkább a kurtakocsmában tartózkodtak s itt verekedtek legszívesebben. Mint Takáts Sándor írta: „Amúgy is heves vérüek voltak, s ha a tolvajokkal vagy táborjáráskor a katonákkal nem verekedhettek, egymáson eresztettek vért.”j9 Nemcsak a csárdákban és a pásztorok világában volt gyakori a verekedés, hanem a vásári sokadalmakban is. HBML. IV. A. 6/b. l.d. No.2..., 1701. aug. 24., U.o.: No. 7., 1703. márc. 21., U.o.: No. 8., 1712. nov. 16., U.o.: 29., 1723. jan. 29. 35 HBML. IV. A. 6/d. 3.CS. No. 127, III. 3. 1731. jún.ll., U.o.:No. 159. XI. 10., 1731. szept. 10. 36 HBML. IV. A. 6/b. l.d. No. 45., 1738. jan. 4. ~’7 HBML. IV. A. 6/d. 9.cs. No. 371., 1743. szept. 12. 38 HBML. IV. A. 7/a. 2.k„ 1750. márc. 6. 39 Takáts Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI-XVII. századból. Bp. 1961.24-25.old.
