A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Erkölcsi problémák és bűncselekmények adatai a XVIII. század első felében Bihar vármegyében

40 Major Zoltán László: Erkölcsi problémák és bűncselekmények...

vallást az erkölcsiség bizonyos különös típusának fogta fel, melynek sajátos ismertetőjegye, hogy az emberi kötelességeket isteni parancsnak minősíti. A vallás lényegét Lessing is erkölcsi hatásában látta.4 *

Vitathatatlan, hogy az erkölcsi tartalmú gondolatok a korszak szellemi életének homlokterében állottak. A XV1I1. századi angol köz- gondolkodásban különböző csoportok terjesztették a moralizáló, puritán szellemű írásokat. Franciaországban a katolikus janzenizmus, Németországban a protestáns pietizmus egyaránt a vallásos élet bensőségessé tételéért harcolt, a transcendens erkölcsi értékeket mély és őszinte hitének fundamentális részévé tette.7

Számszemen is tekintélyes kegyességi-moralizáló irodalom keletkezett német nyelvterületen, amelynek műfajába beletartozott a népet oktatni akaró, moralizáló mese és idill, az epigrammák és példabeszédek, általában a didaktikus jellegű rövid műfajok. Az alapvetően moralizáló tendencia tartalmilag a felebaráti szeretetet hangsúlyozta, megbékélésre intett. A prédikációban is az etikai elvek domináltak, a nép nevelése volt a fő cél.6

A XVIII. század első évtizedeiben Magyarország északi részén az evangélikus pietizmus elég jelentős szerephez jutott.7 Magyarországon ugyanakkor a vallásos tárgyú irodalom, a moralizáló próza darabjai, az ájtatos könyvek nagy mennyiségben jelentek meg. A világiak vallásos prózaíró vagy fordító tevékenységében két műfaj, az áhítatos elmélkedés és az imádság állt az előtérben. Protestáns szerzők közül elegendő itt utalni Betlen Miklós „Imádságoskönyvére” és Huszti István ájtatoskönyvfordító munkásságára. A katolikus ájtatos prózairodalomból megemlítendők Baranyai Pál „Lelki paradicsom” és „Mindennapi ájtatos gyakorlás” c. munkái. A jezsuita elmélkedések közül kiemel- kedik Taxonyi János fő müve: „Az emberek erkölcseinek és az Isten igazságának tüköréi” (1740-43, Győr). A népies katolikus irodalomban elterjedt a vallásos ponyva műfaja. Imádságos füzetek énekbeté4 Z.J.Czarnecki: A marxista valláselmélet.... i.m. 191,210, 214. old.

Leo Löwenthal: Irodalom és társadalom. Bp. 1973. 118. old., Gunst Péter: A magyar történetírás története. Debrecen, 1995. 103. old.

6 Gotthold Ephraim Lessing: Válogatott esztétikai írásai. Bp. 1982. Szerk.: Balázs István. Utószó. U.ő. 593. old., A német felvilágosodás. Szerk.: Mádl Antal. Bp. 1968. 14-15. old.. Z.J.Czarnecki: A marxista valláselmélet... i.m. 183. old.

7 Kosárv Domokos: Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867. Bp. 1990. 119. old.