A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Módy György: Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai
32 Módy György: Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai. Jánosnak adományozta, Bajoni István újólagos kegyelemlevelet eszközölt ki a királynál. Szepesi László és társai adománylevele január z о 28-án, Bajoni István kegyelemlevele 31-én kelt! Az újólagos kegyelemlevél kéréséből arra következtethetünk, hogy az 1441-ben kapott királyi kegyelem feltételéül szabott megegyezést a megölt rokonságával tizenkét éven át elmulasztotta. Ohat és az uradalom tartozékainak története azzal zárult, hogy 1456-ban, fiágon utolsó Ohati megölése után közel húsz esztendő múltán a birtok egésze a Bajoniaké lett a Sztári-örökség megvételével/’9 De ez már túl esik időben választott tárgyunkon. Ideje összefoglalni adataink következtetéseit. Ohat vitéz minden valószínűség szerint a honfoglaláskor csatlakozott kazár-kabarságból való. A tőle való származást nyilván őrizte még az a család, amelyik Anonymus korában élt. Ősiségüket és így rangjukat öregbítette a Névtelen, holott birtokaik, köztük a nevüket megörökítő Ohat csak Szent István korára nyúlhattak vissza. A család előkelő tagja a Váradi Regestrumban 1220-ban szereplő Vhodu a bihari ispán udvarispánja. A XII-X1II. század fordulójára keltezhető Ohatmonostorát vagy ő, vagy az apja alapította. Apátját 1220-ban említik. Korai birtokaik voltak Ohat és tartozékai, Árkusd, Hodos és Sziles, de a család főágának utolsó egyenesági férfi tagjának Uhodfia Jánosnak apjától örökölt birtoka volt Pércsen is. Fiúörökös nélküli elhalálozása után pércsi és kö- telesi részeire, de Ohatra és az annál későbben megszerzett Egyek és 68 69 68 Károlyi család oklevéltára. II. 294-97. 69 Károlyi család oklevéltára. II. 310-11. Sztári Imre fia Albert és testvére özvegy Apagyi Jánosné Sztári Katalin és annak Barbara nevű leánya, valamint testvére Sztári Tamás Elena nevű leánya nevében is ohati részeiket 200 aranyforintért örökáron eladta Bajoni Istvánnak. A Bajoniakat lásd Módy György: Bajom és a Bajoni család uradalma a középkorban. In: Biharnagybajom története és néprajza. /Szerk. Uivárv Zoltán. Debrecen, 1992./ 33-37. - A családban száz évvel korábban is tragikus esemény történt. Bajoni Sándor feleségét bolcsi Apa leányát 1337 nagyszombatján, amint a templomból hazafelé tartott, meggyilkolták. Testvére Apafia János a gyilkossággal Bajoni Lászlófia Jánost - Sándor unokaöccsét - vádolta. Az tagadott és felajánlotta, hogy Visegrádon a királyi kápolnában tisztító esküt tesz, de ennek letételére 1341. novemberében nem jelent meg. lásd Módy: Bajom. i.m. 31.
