A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Tímárműhelyekből bőrgyárak
250 Szűcs Ernő: Tímármühelyekből bőrgyárak. bankhitelt (150-250 ezer pengő) vettek igénybe a működtetéshez. Nagy összegű lett a kihitelezés is (300-350 ezer pengő), de magasra nőtt a saját váltók (400-600 ezer pengő) összege is. Az említett tételek a 40-es években többszörösre nőttek. így pl. a bankhitel összege elérte az-1,6 milliót. Az egyes igazgatósági jelentések tartalmazzák hogyan, milyen lépésekben fokozták az üzem technikai fejlesztését. A két - már meglévő kazánhoz beszereztek egy 350 LE gőzgépet, amit elláttak dinamóval, miáltal a gyár saját termelésű áramot használt. 1940-re elkészült a hat kádas, földbe süllyesztett kilúgozó berendezés. E mellé egy besűrítő is épült. 1937-ben a feszült nemzetközi helyzet miatt visszaesett a kereslet, de a következő évben, a beruházási program (győri) meghirdetését követően biztosítva lett az üzem kapacitásának kihasználtsága. A meginduló háború akadályozta ugyan a nyers- és segédanyagok beszerzését. További problémát jelentett, hogy a kormányintézkedések a gyárakat nagy tételű készáru és nyersanyag tárolására kötelezték, árszabályzó rendeletek is megjelentek. Az előző, a raktározás, a költségek lassú megtérülése miatt kamatveszteséget eredményezett, az utóbbiak pedig a haszonkulcsot kisebbítették, de a megrendelések növekedése mindezt ellensúlyozta. Annyira nyereségessé lett a vállalat, hogy 1940-re leírhatták az összes addigi veszteséget, azaz 49 ezer pengőt, sőt közel 10 ezer pengő nyereség is mutatkozott. Az ekkor már 160 munkással dolgozó üzem forgalma gyorsan emelkedett. 1939-ben 1,9 millió, 1940-ben 2,2 millió, 1941-ben 3,5 millió pengő volt. A nyereség is tekintélyes lett; 1941-ben 36 ezer, 1942-ben 79 ezer, 1943-ban 5 1 ezer pengő. A bedolgozott nyersbőr mennyisége hetenként meghaladta a 20 tonnát. A főgyártmányok ezidőben a talpkrupon, a vixos felsőbőr, a zsíros fekete tehénbőr és szandál hasszél voltak. Felhagytak (1930-tól) a boxbőrgyártással.8 Miután 1944. október 19-én a szovjet csapatok bevonultak Debrecenbe, a városparancsnok Primulkov főhadnagy személyében katonai parancsnokot helyezett az üzem élére. A termelés hamarosan megindult köszönhetően a jelentős raktári készleteknek. November végén 8 Gazdasági és Pénzügyi Kompasz 1934-1935 évekre 789.1., és Debrecen sz. kir. város és Hajdú vármegye (Sz: Csobán Endre, Bp.,1940. Továbbiakban= Csobán Endre: I.m...) 120.1., valamint Szűcs Ernő: A város ipara 22., 39., 50.1.
