A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Mónus Imre: A hajdúböszörményi Mezőgazdasági Egyesület 1907-1948
236 Mónus Imre: A hajdúböszörményi Mezőgazdasági Egyesület... mény alakult ki. Bizottságot hoztak létre, hogy lépéseket tegyen a 16 éves korhatár megvalósítására. Az érdekvédelemnek minden ágát-bogát megkeresték az Egyesület tagjai. Kifogásolták, hogy a sertésvásárba más településekről is elhozzák a kövér sertést árulni, azok silányabbak, mint a böszörményi emberé és lefelé ütik az árat. Azt javasolták, hogy legyen egy elkülönített rész a vásárban vagy 50-Ö1 területen, ahol a vidéki emberek árulhatnak, de kétszeres helypénzt szedjenek tőlük. A választmány az elnökséget megbízta, hogy ezügyben írjon kérvényt a képviselőtestületnek. 1937- ben hangsúlyt kapott a Hajdúhét programja. A költségvetést már eleve úgy állították össze, hogy legalább 150 Pengőt tudjanak fordítani a rendezvény mezőgazdasági eseményeihez. Allatbemutatót és versenyt terveztek és a legszebb állatok és termények díjazására is gondoltak. Szarvasmarha díjazására 40 Pengő, ló 40 Pengő, sertés 20 Pengő, juh 20 Pengő kívántak fordítani. A legszebb tennények díjazására pedig: búza 15 Pengőt, kukorica 15 Pengőt terveztek. Az összeg előteremtésére különböző javaslatok hangzottak el, például, hogy a tagdíjat 3 Pengőről 4 Pengőre kell megemelni, a fizetett tisztségviselők, elnök, pénztámok ajánlja fel egy évi tiszteletdíját, a kártya és biliárd óránkénti használati díját fel kell emelni és abból meg lesz az ősz- szeg. Az Egyesület a fentieken túl tíz darab dicsérő oklevelet is felajánlott a gazdák jutalmazására. A Hajdúhét rendezvényeiben való részvétel az Egyesületnek rangot is jelentett. 1938- ban a juhtenyésztés gondjai jelentkeztek az Egyesület gazdáinál. A juhok számára szükséges Ahanaton készítmény a helyi dohánytőzsdében nem volt beszerezhető, ezért az Egyesület elnöke kérte annak leszállítását. Az adóhivatal azonnal 6 Pengő illetékkel rótta meg az Egyesületet, mintha abból a vegyszerből forgalom útján az Egyesületnek jövedelme lenne. Kérték a gazdák a gyapjúár felemelését is a földművelési minisztertől. Kérésük meghallgatásra talált és felterjesztette a minisztérium a minisztertanács elé, de az nem járult hozzá. 1940-ben a búza eladása jelentett gondot a gazdáknak, mert a felvásárlás minőség alapján történt, így a búzát fajsúlyoztatni kellett. A tagok kérték az Egyesületet faj súlymérő műszer vásárlására. A műszer igaz, hogy sokba kerül, de használatáért lehet bért kérni, és az Egyesület minden tagja használhatja, s terményének tudni fogja a fajsúlyát eladás esetén. Ez a feltétele a piacon való megjelenésnek.
