A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Mónus Imre: A hajdúböszörményi Mezőgazdasági Egyesület 1907-1948
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 233 választmányi ülésen a titkár mégis felvetette észrevételét, mely szerint az Egyesületben politizálás folyik. Határozottan kijelentette, hogy ennek itt semmi helye nincs. Aki politizál, azt ki kell zárni az Egyesületből. A háznagyot bízták meg, hogy a politizálókat utasítsa rendre. Az elnök mindenkinek kötelességévé tette a tagok figyelmeztetését a politizálás mellőzésére. 1930 március 1-én 10 éve annak, hogy nagybányai Horty Miklós Magyarország konnányzója lett. Az Egyesület erre az alkalomra üdvözlőlapot küldött a Kormányzó címére. Március 1-én az ünnepélyen minden testület pártkülönbség nélkül vett részt. Az Egyesület tagjai a székhelyükön gyülekeztek és együttesen - a pártoktól külön - vonultak a templomba, az ünnepi istentiszteletre. A gazdasági válság hatását 1931-ben már erősen érzik a termelők, mert a termény- és állatárak egyaránt alacsonyak voltak. Ezen az állapoton az Egyesület segíteni nem tudott, bár egyszer-másszor lépéseket tett a helyzet javítására. Az kevés bevétel miatt felvetődött, hogy mérsékelni kellene a 4 Pengős éves tagsági díjat. Nem lehetett változtatni, mert az Egyesületnek más bevétele nem volt, és a működési kiadásokat úgy állították össze, hogy erre az összegre szükség van. Az Egyesület jegyzőkönyveinek szinte minden pontjában szerepel a nehéz gazdasági helyzet. Pénzszűkében vannak a gazdák, még a minden évben megtartott szilveszteri bált is elhalasztották a következő évre, mondván hogy 1 Pengőből nem lehet biztosítani a megszokott feltételeket a vacsorához és mulatsághoz, 2 Pengő pedig már olyan sok, hogy nem tudták vállalni. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának nagy terjedelmű felterjesztést készített az Egyesület az éves adó kivetése tárgyában, mert a gazdák nem tudják negyedéves bontásban befizetni adótartozásaikat, csak aratás után, a termény értékesítéséből. A gazdálkodók ezért tartják sérelmesnek az 1927/600. sz. rendeletet, mely szerint negyedéves bontásban az adózó sokkal könnyebben eleget tud tenni kötelezettségének. Tavasszal csak úgy tud fizetni a parasztember, ha az állatállomány egy részét pénzzé teszi, az pedig a gazdaság hanyatlását jelenti. A kamatra felvett kölcsön nagyon veszélyes az eladósodás miatt. A fentiekért kérik a gazdák, tisztelettel, a lehetőséget augusztusi adófizetésre, s ne legyen az a félelmük, hogy már korábban zálogolás és végrehajtás történik adóhátralék miatt.
