A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Mónus Imre: A hajdúböszörményi Mezőgazdasági Egyesület 1907-1948
224 Mónus Imre: A hajdúböszörményi Mezőgazdasági Egyesület... kieszközlése, tisztán a közérdek szempontjából a politika kizárásával. Tagjai közt tisztességes magaviselet, illemtudás és kölcsönös megbecsülés útján az állandó jó viszonyt fenntartani, s meggyőzni a tagokat, hogy egymásra utaltságuk folytán mindenki az Egyesületben otthonát találja fel."2 Az Egyesület megalakulásától fogva folyamatosan működött, de az I. világháború előtti iratok igen hiányosak, mert ahogyan azt a jegyzőkönyv szomorúan említi, a proletár uralom leverése után az Egyesületi iratokat a megszálló román csapatok megsemmisítették. A proletáruralom sikeres leverésén kívül nem sok köszönet volt itt tartózkodásukban, mert loptak, raboltak. A magyar nemzet jószágállományának színét-javát elvitték - írja az Egyesület jegyzője. A zűrzavaros politikai és gazdasági helyzet után az Egyesület működése is nehezen indult meg. 1920-ban is 200 fő körül lehetett tagjainak száma a pénztárkönyv tagdíj kimutatása szerint. Olyan anyagok szervezett forgalmazásával foglalkoztak, ami a gazdaság részére egyénileg nehezen beszerezhető volt pl. kocsikenőcs, petróleum, mész, géptörlőrongy, dohány stb. Egyesületi közös feladat volt a vetőmagvak biztosítása, korszerű fajták beszerzése, vagy a növényvédelem céljából több mázsa rézgálic beszerzése, melyet a tagok között kedvező áron a kiosztottak. 1923-ban Fegyveres András az elnök, alelnök Radácsi Ferenc, Oláh Bálint háznagy, Forgács János a pénztárnok. Ezen kívül 6 tagú választmány alkotta a vezetőséget. Az egri káptalan fóvenyesháti bérgazdaságánál az Egyesület tagjai számára 600 hold legelőt bérelt kedvező bérleti díjjal. A választmány a döntést egyhangúlag tudomásul vette, mivel a gazdáknak a legelőterületre szükségük volt. Az Egyesület tagjai a Hajdúkerületi Székház épületében bérelt helyiségekben aktív közösségi életet éltek. Még inkább jellemző volt ez a téli időszakban, amikor a paraszt ember napközben is ráért elmenni az Egyesület olvasó- és kártyatermébe. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a kártyázás népszerűbb volt, de Oláh Bálint háznagy javaslatára megtiltották, hogy napközben az Egyesületi nagyszobában is kártyázzanak, mert nem volt lehetőség más Egyesületi ügyek intézésére. : HBML. HbFl. X. 122. I.k. 3.o. Mez. gazd. Egyesület tört. könyve. ’ HBML HbFl. X. 122. 5. k. 7-26.0. Mez. gazd. Egyesület pénztárkönyve.
