A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Szilágyi Gáborné: A debreceni óvodák építéstörténete (1844-1948)
206 Szilágyi Gáborné: A debreceni óvodák építéstörténete... létesülnek. „Az elemi iskolák szomszédságában pedig azért kerestünk telkeket, mert az ily helyekre építendő óvodákba az elemi iskolákba feljáró gyermekek testvérüket maguk felvihetik és haza vezethetik, mely sok szülőre nézve felette nagy előny.”12 Az Árok utca 685. számú telek nagysága 250 U-öl és előnye még, hogy két utcára nyílik. Az építkezést már a következő évben (1889-ben) el lehetne kezdeni a fent említett alap terhére. A kisdedóvók építéséhez segély igényelhető az Országos Kisdedóvó Egyesület elnökségétől, illetve a közoktatási miniszter Öméltóságától is. Az elosztás rendje úgy alakul, hogy aki korábban folyamodik, az kap segélyt. A törvényhatósági bizottság november 22-én hozott 199/1888-as számú határozatával utasítja a városi tanácsot, hogy intézkedjék az Árok utca 685. számú városi telken egy kisdedóvoda felállításáról és berendezéséről, továbbá újabb óvodák építésére alkalmas telkek kijelölése iránt. A tervek elkészítésére a mérnöki hivatalt kérik fel. A hivatal által benyújtott tervekből azonban kiderült, hogy a telek önmagában nem elegendő egy népes kisdedóvó felépítésére, ráadásul a szomszéd telken egy nádas épület található, amelynek kigyulladása nagy veszélyt rejthetne magában a gyerekekre nézve. Ezért a szomszéd telek tulajdonosával, Major Péterrel megállapodnak, hogy telkét az ondódi földdel együtt eladja a városának 2750 forintért. Miután a megállapodás létrejön megbízzák Balogh Mihály főmérnököt az Árok utca 685. és 686. számú telkeken épülő óvoda terveinek és költségvetésének elkészítésével. A terveket 1889. szeptember 21-én be is nyújtja, melyben összköltségként 10,068 frt. 31 krt. szerepel. Ugyanakkor Tóth Béla magánépítész is ad be egy költségvetést és tervrajzot, mely szerint az építkezés költsége csak 7378 frt. 80 krt. lenne. Mivel a tanács nem tud a kérdésben dönteni, ezért szakértői felülvizsgálat elvégzését kéri a mérnöki hivataltól. A hivatal, mint szakértő és mint a másik terv elkészítője a Tóth Béla magánépítész által benyújtott terveket nem megfelelőnek minősíti (nem szabványos a falak vastagsága, silány a választott anyag minősége, stb.). Az óvoda építésének kőműves és ácsmunkáit Csapó Ferenc, asztalos, lakatos, mázoló és üveges munkáit Nikházi László, a bádogosmunkákat pedig Preiszer Sámuel kapják meg, mint legalacsonyabb árajánlatot tevő mesterek. Balogh Mihály főmérnök 1890. október 8-án jelenti a tanácsnak, hogy az Árok utcai óvoda építési munkálatai befejeződtek l2Uo. 8451/1888.
