A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)

Tanulmányok - Módy György: Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai

19

lád/ок/ többi faluja között nemcsak az 1299-ből ismert Hodos, Árkusd és Sziles, hanem Hort, Köteles, sőt Egyek is szerepelt.

Az apátság helyének kérdését bonyolította, hogy 1905-ben Zoltai megásatta Ohat Telekházán az u. n. Filagória-halmot. Zoltai megfigyelése szerint a halom magassága a környéken lévő mélyebb területhez mérve 12-13 m, a természetes földháthoz, amelyen fekszik 6-9 m, felülete kb 400 mÁ A kutatás eredményeként a 130-150 cm széles és ugyanilyen mély tégla és habarcs törmelékréteg mutatta a 18,3 m hosszú és 10,2 m széles keletek egyház alapmaradványait, melyeket 1,5 m széleseknek írt. A nyugati fal alapozásánál a téglák alatt sárga agyag-döngölés volt. Összefüggő téglasort nem talált, így a törmelékréteg vonalából következtette a szentély félköríves záródását. A hajónak a nyugati faltól mért egy harmada táján, a hajót kelet-nyugati irányban felező vonaltól kissé északra, köböl és téglából egybeépített kettős sírt talált, de csontvázak nélkül. A múzeum leltárkönyve szerint ebből az 1,95 m széles kettős sírból került ki két darab bronzlemezből trébelt övveret, mint írja: "...melyeknek egyikén csiga módjára kunko- rodó karéjok alatt stilizált futó farkas, másikán pedig ellenkező oldalról körbe csavarodó szárú virágok láthatók. E lemezek szögecseléssel bőrre voltak erősítve." A templomot a század megjelölése nélkül "románkori"-nak tartotta. Korábbi tanulmányában idézte az 1335. évi oklevelet, mely a monostort, az apátságot utoljára említette. Úgy vélte, hogy az apátság ezután szűnt meg, de egyháza még állhatott egy darabig. Ásatási beszámolójában a maradványokat nem kötötte egyértelműen az apátság templomához. Régészeti kutatásának másik még megoldatlan eredménye nem mellőzhető az időrend szempontjából. A falusi templomoknál nagyobb korai egyház elromosodása után annak szentélyére ötszög alaprajzú, déli szentélyű, hat támpilléres kicsiny kápolnát emeltek. Ennek a korábbinál sokkal jobb állapotban megmaradt néhány téglasorát feltárta. Méretei: 6,4 x 6,4 m, falvastagsága 90 cm, az erősen kiugró támpilléreké valamivel vastagabb volt. Meglelte az oltáralapot is. A téglák mérete: 24-26 x 15-16 x 4-5 cm. Ásatási jelentését így fejezi be: "Önként érthető, hogy a templom környékén sok emberi csontot leltünk; leginkább szétszórtan vagy összehányottan. Itt-ott koporsók nyomai mutatkoznak."’2

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII

jZ Ásatások Ohat-Telekházán. A 3. jegyzetben i. m. 180. - Múzeumi leltárkönyvben Sz. 1906. 183. és 185. szám alatt.