A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)

Tanulmányok - Ölveti Gábor: Zsidó közösségi vagyon Debrecenben

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII

173

Zsidó közösségi vagyon Debrecenben Ölveti Gábor

Magyarországon 1989-ben kezdődő rendszerváltás ráirányította a társadalom figyelmét a vagyonjogi kérdésekre, különös tekintettel az ingatlanok történetére, a birtok- és tulajdonviszonyok változásaira.

A tanulmány a debreceni zsidóság közösségi ingatlan-vagyonának alakulását kívánja bemutatni, elsősorban a levéltári források tükrében. Kiindulópontnak az izraelita vallásúak korai betelepedése tekinthető. Amikor a m. kir. helytartótanács 1839. december 17-én jelentést kért a város elöljáróságától, hogy a zsidók mi módon kerülhetnek be a kereskedői társaságba, azt a választ kapta, hogy „ezen városban a hazai eddigi törvények és ezeken alapult helybeli szokás szerint izraeliták nem lakhatván; a Kereskedői Társaságba is semmi módon fel vétetni nem szoktak.”1 Ezen a helyzeten gyökeresen változtatott az 1840. évi zsidókról szóló XXIX. törvény, amely az „egész Országban és kapcsolt Részekben” a szabad lakhatást megengedte.2 A beidegződések ugyan nehezítették a végrehajtást, de az izraelita személyek letelepedésének már nem volt törvényes akadálya.

A betelepülés alapvető feltétele volt a birtokszerzés joga. A helytartótanács 1862. július 8-án kelt leirata utal a debreceni hitközség panaszára, hogy tudniillik a városi tanács a telekkönyvi átruházás megtagadásával akadályozza a zsidók ingatlanvásárlását. A tényt magát a tanácsi jelentés is elismeri arra hivatkozva, hogy egy ügy kapcsán a királyi ítélőtábla válaszát várja „mivel a beérkezendő felsőbb hatósági intézményt fogná a többiekre nézve is irányadóul tekinteni.”3 A hasonló esetek megismétlődésének vet gátat az országos törvényi szabályozás, különösen az 1867. évi törvény, amely a zsidó lakosoknak a keresztényekkel azonos polgári és politikai jogokat biztosít.4

Az 1867-es kiegyezés az Osztrák-Magyar Monarchia keretein belül, új politikai rendszert, a polgárosodást, a szabad vállalkozás korát nyitotta meg. Ez pedig különösen kedvezett a hagyományosan ke1 HBML IV.B.1011/a. 1 lO.k. 20.old. 37.sz.

2 Magyar törvénytár 1836-1868. évi törvénycikkek. Szerk., dr. Márkus Dezső. Bp., 1895. 175-176.old./Továbbiakban I.: Magyar törvénytár i.m./

3 HBML IV.B. 1109/1. 136.d. 6624/1862.

4 Magyar törvénytár i.m.354.Old.