A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Balogh István: A városrendezés első kísérlete Debrecenben (1887-1897)
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 165 Amint várható volt, a kisajátítási alap létrehozására hozott közgyűlési határozat és a belterület kiterjesztésére hozott szabályrendelet tervezet nagy ellenkezést váltott ki. Szabó József, de előbbinek belügyminiszter által való jóváhagyása kérése rögtön tiltakozott még az utóbbi tárgyalása előtt. ". Az így előállandó pénztárból lehet és kell fedezni olyan kiadásokat, amelyeket a város szépítése megkövetel." Az 1897. évi költségvetésben erre fedezet nincs, csak kölcsön felvétellel lehet az alapot létesíteni. Két lehetőséget lát, vagy a házipénztár eladósodását, vagy a községi pótadó felemelését "amelynek elkerülhetése mindenki akarata". A közszemlére tett tervezet ellen beadott fellebbezés inkább a Balogh Mihály korábban hangoztatott ellenérveit ismételte meg és bővítette ki, - utólag ítélve nem is jogtalanul. "Debrecen város belterületének régi határvonala olyan nagy kiterjedésű, hogy azon belül évtizedekig szabadon akadálytalanul nőhet, fejlődhet a város ". Még ezen a kisebb belterületen sem tudta megvalósítani a múlhatatlanul szükséges létesítményeket, emellett már is nagy pótadóval van a lakosság megterhelve. Debrecennek jó, egészséges ivóvize nincsen. Égető szükség volna vízvezetékre "... azt az eddigi belterületen sem voltunk képesek létesíteni. " Csatornázás sincs, a belterületen sem mindenütt. S az újonnan idecsatolt belterületek lakói is jelentkeznek ezzel az igénnyel.18 Az észrevételek a kifüggesztett szabályozási terv ellen eredménytelenek maradtak. A még mindig tárgyalás alatt levő építési szabály- rendeletbe pótlólag beiktatták azt az előírást, hogy az ezidőszerint belterületnek tekintett területen — tehát a javasolt vonalon belül — az újonnan létesített háztelkek frontszélessége 1806 m. területe pedig 300 " öl legyen.38 39 A szabályozási vonal és azon belül eső területek beltelkeknek nyilvánítását a belügyminiszter év végére jóváhagyta. Erről 1898. januári keltezéssel immár Aczél Géza mérnök és Horthy Kálmán terve38 1897. júl. 2. IV. B. 1405/b. 1595/1879. alapsz. 7299. sz. - 1897. aug. 10. U.ott 1873.el.sz. 39 1 897. szept. 25. IV. B. 1405/b. I. 12-13/1898. alapsz. (tervezet) - Még Stahl Géza vez. alatt.
