A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Balogh István: A városrendezés első kísérlete Debrecenben (1887-1897)
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 151 hárs- és juharfák öntözés hiánya miatt a nyári szárazságot nem tudták elviselni. Ezek helyett gömb akácokkal kezdték az újabb kísérletet, ezek úgy beváltak, hogy az 1930-as évekig más fafajok nem is igen voltak a debreceni utcákon láthatók.10 11 A hivatalos iratokban nincs nyoma annak, hogy az utcák rendezése és a város szabályozása a következő évtizedben foglalkoztatta volna a város vezetőit. A kérdéssel való foglalkozást az váltotta ki, hogy a 80-as években már mind érezhetőbbé kezdett válni az alapvető infrastruktúra hiánya. A nem sokkal korábban a mérnöki hivatal vezetőjéül megválasztott Balogh Mihály egy tervezetet adott be a városi tanácsnak "A lakóházak építésének szilárdsága, egészségi és tűzvédelmi tekintetben" való szabályozását javasolta benne. Mellékelt hozzá egy tervezetet is, s ha a tanács alkalmasnak látja az időt, terjessze állásfoglalás végett a jog- és pénzügyi bizottság elé, annak véleményét a közgyűlés vitassa meg és kötelezze a tanácsot egy építési szabályrendelet beterjesztésére." A tervezet szempontjait csak az 1886-ban elfogadott szabályrendelet alapján ismerjük, a vitatása során mellette vagy ellene felhozott érvekkel sem ismerjük. Az azonban bizonyos, hogy jócskán kibővült és a nádfedés korlátozására, illetőleg részleges tilalmazására megszorította a korábbi rendelkezéseket. A tűzbiztonság még mindig elsőrendű követelmény, ezért a zsupp és nádfedést általánosan eltiltotta még a melléképületeken is. Elsőként tette kötelezővé minden építkezés megkezdése előtt az engedély kikérését, (a melléképületekre is). Lakóházakat az utcák vonalában a meglevő szabályozás szerint szabad építeni. Mivel a nádfedés korlátozására és átépítésére a korábbi tilalmaknak kevés eredménye volt, Balogh Mihály 1888-ban javasolta az öve10 Részletesebben Balogh István: Városszépítési törekvések a XIX. században. (= Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei. 10. sz. Szerk. Dankó Imre) Db. 1982. 20-24. o. 11 A jogi vonatkozásai miatt elsősorban ennek a bizottságnak az állásfoglalása volt minden esetben a döntő, nem is szólva a pénzügyi háttérről. A tervezet nincs a beadvány mellett, de öt év múlva is hivatkoztak rá. Jó okunk van feltételezni, hogy az 1886. július 15-én elfogadott és 1908-ban még nyomtatásban is kiadott "Magánosok építkezésére nézve az építési és szépítészeti bizottság" javaslatára készített szabály- rendeletnek is ez volt az alapja. V.ö. Debrecen sz.kir.város érvényben levő szabályrendeletei gyűjteménye. Db. 1908. 207-274. o.; - 1883. jan. 1. IV. B. 1405/b. I. 12- 13/1898. alapsz. 7. sz; - IV. B. 1405/j. 175. doboz.
