A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)

Tanulmányok - Balogh István: A városrendezés első kísérlete Debrecenben (1887-1897)

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII

149

Két év múlva az építési és szépítészeti bizottság megállapította, hogy a Várad és Piac utcákon valamint a főútvonalba torkolló utcák elején a házak többsége cseréppel van fedve, de ezekben is lejjebb s a mellékutcákban túlnyomó többségben vannak a nádas házak. Javasolta, hogy a mérnöki hivatal házszámonként írja össze a nádfedelü épületeket. A megejtett összeírás magában a belvárosban 2906 házszám alatt 3248 nádfedelű épületet talált.8

Az összeírás nyomán a mérnöki hivatal az egész város beépített területéről térképet készített megjelölve azokat a telkeket, amelyeken nádfedelü épületeket talált. Javasolta, hogy a város egész területét két osztályba kell sorolni, az első osztályba kerülnének a kerületeknek nevet adó főutcák, a másodikba a mellékutcák és a külvárosok.

Ez a javaslat lett az alapja az 1878-ban hozott határozatnak, amely házszámok szerint felsorolta melyik lakótelek kerüljön a javasolt négy osztályba. Ez a szabályozás az osztályba sorolásnál már a külvárosokra is kiterjedt. A javaslattevő bizottság határidőt állapított meg az egyes osztályokban, ameddig a nádfedeleket javítani lehet. Az első osztályban ez egy év volt, a másodikban három, a harmadikban négy, a negyedikben öt év lett volna. Új épületet náddal fedni egyáltalán nem engedte meg. A tanács ezt a javaslatot rendeletben ki is adta.9

Az 1854-i építési szabályzathoz hasonlóan ez a tűzbiztonság szempontjából valóban jelentős rendelet is erőtlen maradt. Inkább csak az első polgári nemzedék igényét jelezte a korszerű városi léthez elengedhetetlen szükségletek irányába. Ennek a nemzedéknek nem kevés tagja nem csak igényelte, hanem jelentős szellemi, s nem egy esetben anyagi áldozatot is hozott ennek megvalósítására.

Náddal volt fedve még 1370 épület (ólak, istállók). A kerületeknek nevet adó főbb utcákon már többnyire szilárd anyagból épült cseréptetős házak állottak, a nádas házak a hozzájuk tartozó mellékutcákra voltak jellemzők. 1875. febr. 26. IV. B. 1405/b. 142. doboz. I. 12-13/1898 alapsz. 1239-5758 sz; 1876. dec. 30. U.ott, 7567. sz.

s A javaslattevők várakozása szerint a nádtetők igy fokozatosan elavulnak és 10-15 év alatt maguktól eltűnnek hatósági beavatkozás nélkül.

9 Ez nem következhetett be, még egy évtizeddel később is újabb türelmi időt kellett adni eltüntetésükre. A külvárosokban még az első világháború előtt is számos nádtetős ház állott. 1876. máj. 5., dec. 6. 7531. 7569; 1877. jan. 6, 43;1878.aug. 16. ad 2449/1880; 1880. jan. 18. 2749; 1881. febr. 26. 1115. sz. IV. В 1405/b. I 12- 13/1898. alapsz. 142. doboz