A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi büntető törvényszék, mint másodfokú bíróság 1861-1871
140 Nagy Sándor: A hajdúkerületi büntető törvényszék... bezést. A törvényszék volt köteles elbírálni, hogy a jogszabály értelmében van-e helye perorvoslatnak és azt az arra jogosult peres fél nyújtotta-e be, mert csak a törvénynek megfelelő fellebbezéseket terjeszthette fel a Királyi Táblához mint harmadfokú bírósághoz. A törvényszék 10 fellebbezést visszautasított, nyolcat azért, mert kihágás miatt hozott ítélet ellen irányult,59 egyet pedig nem jogosult személy terjesztett elő.60 A tizedik visszautasított fellebbezés példa nélküli volt. A nánási városi tanács I. r. P. Istvánná, 31 éves, férjes, gyermektelen és П. r. Cs. András, 30 éves, nőtlen vádlottak bűnösségét paráz- naság miatt állapította meg s az I. r. vádlottat 1 havi vasban töltendő fogságra ítélte, a II. r. vádlott megfenyítése végett pedig az iratok másolatát az illetékes katonai parancsnokságnak küldte meg. Az ítélet ellen az I. r. vádlott fellebbezéssel élt. A törvényszék másodfokú ítélete szerint nős paráznaság miatt büntető eljárás megindításának csak a sértett házasfél panasza alapján, vagy pedig a közvádló indítványára az esetben van helye, ha a bűncselekménnyel nagy botrányt okoztak. Arra azonban nincs adat, hogy az eljárás a férj panaszára indult meg, de arra sincs, hogy a cselekmény miatt nagy botrány támadt. Ezért az egész eljárást annyival is inkább meg kellett semmisíteni, mert ennek a bűncselekménynek az elbírálása nem tartozik a városi tanács hatáskörébe, - olvasható az ítéletben. A törvényszék ítélete ellen a városi tisztiügyész a Királyi Táblához fellebbezéssel élt s ezt írásban is megindokolta. Lényegében az 1723.évi 12.tc-re hivatkozással azt fejtegette, hogy a nős paráznaság elbírálása a városi tanács hatáskörébe tartozik, ezért az elsőfokú eljárás megsemmisítése helyett az ügyet érdemben kellett volna elbírálnia a másodfokú bíróságnak. A városi ügyész fellebbezésére a kerületi főügyész a törvényszékhez írt jelentésében fejtette ki véleményét. Elsősorban arra hivatkozott, hogy a fellebbezés felterjesztésének „módja érvénytelen", mert egyfelől a városi tanács pecsétjét is nélkülöző jelentést olyan személy írta alá, aki erre feljogosítva nincs, másfelől nem állapítható meg, hogy a fellebbezés felterjesztését ki rendelte el. Az pedig „példátlan", hogy a Kerület alá tartozó városi tanács éljen fellebbezéssel a kerületi törvényszék ítélete ellen. Egyébként alaptalan a 59 Uo. 2. k. 1863. május 6. №206., 1864. január 27. №37. és március 4. №113., 60 Uo. 2. k. 1863. május 6. №196.
