A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Módy György: Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai
13 pád-korban. Még pedig a Bunyitai és Balássv által ide azonosított zárni szerinte eredetileg bencés majd cisztercita a Szent Kereszt tiszteletére szentelt apátság, az ohati a tatárjárás előtt bencés, később szintén cisztercita Szent Miklós püspök tiszteletére emelt apátság, a fejérszentmargitai Szent Margit szűz és vértanú bencés apátsága, melyet a tatárjárás után a johanniták vettek át és a drassai bencés prépost- ság Máta puszta Papegyháza nevű részén. Védőszentje talán Szent Mátyás lehetett, amire a közeli Matyófenék és Máta helynevek utalnak. Arról is említést tesz, hogy Ároktő határában létezett a tomaji apátság. A fent soroltaknak mintegy "anya kolostora" volt az Aba nembeliek által 1067-ben alapított zazty-i Szűz Máriáról nevezett monostor. Mi az ohati apátsággal kapcsolatos fejtegetéseivel foglalkozunk, az állítólagos szentmargitai és papegyházi monostorok Végh korában is feltevések voltak. Egész munkáját jellemzi a családtörténeti adatok, nemzetségek kapcsolatainak keveredése, a helynevek délibábos nyelvészkedéssel való magyarázata. A zazty-i apátság helyét viszont meghatározta a Tiszakeszi határában lévő százdi dűlő és százdi sziget helynevek segítségével. Érdeme, hogy helytállóan az Aba nemzetség tagjának tartja az alapító Péter comest, akit sokáig több kutató a Gutkeled nemzetséghez kapcsolt.15 Balássv azonosításával szemben a zárni apátság helyét nem Ohat- Telekházán véli. Ugyanazokat az okleveles forrásokat ismeri, mint Balássv, de ezt írja: "Telekházon, mely tekintélyes, széles emelkedés, kő, téglatörmelék van elég. Lehet, az ásatás templomot is lelne, melyet más hián, elfogadhatnánk az ohati apátság templomának. Csakhogy a nyomok tovább Csege felé vezetnek. Itt a Ratoldok lakhattak, kik elcserélték 1299-ben Ohatmonostort Poroszlóval, mint a szomszédos Dorogmán a Rátotta Domb, Nagytelek mellett a Kenderhalom, a kende hivatalt viselő Ratoldok után, a Zám felé, de már Kócson, tulajdonképpen tiszafüredi pusztán fekvő két Kenderátóhalom igazol s általán a szabolcsi, hevesalji stb Rátóhalmok és a nagytelki temetőben lelt két, hárslevelet, a Ratoldok »totemjét« ábrázoló gyűrű a tiszafüredi múzeumban. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 15 Végh Kálmán Mátyás: Hortobágyi apátságaink - Egyháztörténelmi tanulmány. Különlenyomat az Egri Egyházmegyei Közlöny 1903-ik évi folyamából /Eger, 1903./ Zám: 5-38. - Ohat: 38-57. - Szentmargita: 57-66. - Drassa: 66-69. - Tomaji apátság: 70. - Zazty-i apátság: 70-72.
