A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István, a bihari katona. II. rész (1823)

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII

101

nagyon érdekelték: bátyja, Széchenyi Pál (1789-1871) közelesen házasságot köt Zichy-Ferraris Emilie grófnővel (1803-1 Sóó)4’; Adolph Schwarzenberg herceg (1799-1888) Esterházy Terézia grófnőnek (1805-1837) udvarol; a híres kancellár fia, Victor Metternich herceg (1803-1831) Párizsban szerelmes lett „egy kis francia nőbe!’07; a csinos kis Almásy Mária grófnő (1809-?) egy bálon beleszeretett Piret hadnagyba/8

A katonáskodó Széchenyi számára súlyos tehertétel volt aggasztó pénzügyi helyzete, sok adóssága. A Hessen-Homburg huszárezredhez való visszatérésének egyik oka is a takarékossági kényszer volt. Május 19-én bizalmasan közölte Wesselényi Miklóssal: „egészen közel vagyok az anyagi csődhöz.”70 Június 5-én csaknem kétségbeesetten kérdezte önmagától: ha tönkremegy, „mit fogok én azután csinálni, szegény, sárga, beteg - búskomor - öreg ismeretlen?”56 * 58 * 60 Jószágigazgatója, Liebenberg János is lépten-nyomon nyíltan figyelmeztette megromlott anyagi viszonyaira, a nyomasztó adósságokra és pénzügyei rendbetételének sürgős voltára. Széchenyi mindezt tisztán látta és naplójában nemegyszer átgondolta, Liebenberghez küldött - rendkívül tisztelettudó, barátságos hangvételű - leveleiben pedig sűrűn megfogalmazta, utasításba adta elképzeléseit. Ha a jószágigazgatójának szóló sorok hangnemét, tartalmát összevetjük az 1820-21-ben írottakkal, világosan kitetszik, hogy ekkor Széchenyi már komolyan törődött gazdasága ügyeivel, egyebek között ellenőrizte a főkassza kivonatait is.61 Most már csak a legritkább esetben adott szabad kezet egykori nevelőjének, noha mindig mérlegelte és gyakran megfogadta bölcs, bevált tanácsait. E levelek Széchenyi gazdálkodására nézve roppant fontos források, szövegük külön, részletes elemzést igényelne, ami szétfeszítené e dolgozat kereteit. Ezért itt csak a lényegesebb elemekre utalhatunk, de

56 Széchenyi, 1978. 307 p., Széchenyi, 1926. 395 p. - aug. 5 - 1823. Dec. 15-én volt az esküvő és azon Széchenyi István is jelen volt; Széchenyi, 1978. 320 p.

"7 Széchenyi, 1926. 396 p. - aug. 11.; saját fordítás.

58 Széchenyi, 1926. 396 p. - aug. 18. - A lány apja Almásy Illés gróf( 1779-1838). Viszota Gyula a tisztet Adolf Buirette báróval azonosítja, de ez nem valószínű. Talán Anton Ludwig Piret de Bihain (7-1862) belga eredetű osztrák báróról, a későbbi táborszernagyról van szó; A Pallas Nagy Lexikona. 14. köt. Bp. 1897. 13 p. - Almásy Mária 1827-ben Werklein József báró ezredes felesége lett.

"9 Bártfai Szabó, 1943. 1. köt. 44 p. - saját fordítás.

60 Széchenyi, 1926. 374 p.

61 Uo. 392., 397 p.;MTAKK Ms 4229/ 258., 272.