A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Mónus Imre: Ipartársulat-ipartestület Hajdúböszörményben (1872-1950)
83 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII lentettek az ipartársulatokhoz képest. A törvény több jogot, nagyobb önállóságot biztosított az iparosoknak ügyeik intézésében. Az iparosok műveltségi szintjének emelése szempontjából nagyon jelentős volt a tanoncok kötelező iskoláztatásának bevezetése, amire az ipartestületek felügyeltek. Az ipartestület szervezése nehezen indult meg, mert a korábban leírt három ipartársulat működése elég jó szinten folyt a városban. így partikuláris érdekek akadályozták a testületté alakulást. 1896-ban 20 iparos kérte a városi tanácsot - mint első fokú iparhatóságot -, hogy engedélyezze az ipartestület megalakítását Hajdúböszörményben. A városi tanács készséggel hozzájárult a kéréshez: 1896. április 25-én a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara megküldte az iparosok hiteles névjegyzékét. Hamarosan megindult a szavazás az ipartestületté alakulás tárgyában. 310 iparos közül 272 igennel, 12 nemmel szavazott, 26 nem élt szavazati jogával. Miután az igennel szavazók száma a 2/3-os többséget jóval meghaladta, 1896. július 19-re összehívták az alakuló közgyűlést. Itt elfogadták az alapszabály-tervezetet, melyet 1897. végén erősített meg a kereskedelemügyi miniszter.14 Alapvető változást, javulást az ipartestületté szervezés sem hozott az iparosság helyzetében. Működésűk zömmel az ipartársulatoknál kialakult rendszer és annak kibővítése az iparhatóságoktól hozzájuk utalt hatáskörrel, de általánosan fontosabb tevékenység, vagy kezdeményezés működésűket nem jellemzi. Az iparosok számának emelkedése aXX. század elején csak lassú fejlődést mutat. Ugyanis az országosanjelentkező pangás, a válságjelei már mutatkoznak, mert az ipari munka nem biztosított kellő megélhetési lehetőséget. Akik főidet is tudtak szerezni és nyáron azt is megművelték, - több lábon állás - azoknak jobb volt a megélhetés. 1905-ben Hajdúböszörményben 60 szakmában 542 iparos dolgozott. A kor követelményének megfelelően új szakmákban is dolgoztak a hagyományos szakmák mellett, pl.: ecetgyáros, esztergályos, cserép- kályha-készítő, fésűs, fényképész, szobafestő, órás, ékszerész. Ezekről az évekről 1896 - 1909 -ig nem áll rendelkezésünkre ipartestületi jegyzőkönyv. Hajdúböszörmény és Vidéke. 1896. máj. 3. júl. 12. 26., 1897. dec. 12. 14
