A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Mónus Imre: Ipartársulat-ipartestület Hajdúböszörményben (1872-1950)
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 75 kUpan'+á^sulat - i parféstul ef ■H aj d ú b ö s 2 6 к1 m é ил у b e и "ТКоиид Imié Hajdúböszörményben a XIX. század utolsó harmadában az ipari tevékenység jellemzője a céhes ipar volt. Kilenc céh működött a városban: asztalos, ács, kerékgyártó, kovács, kőműves, lakatos, molnár, suszter, szabó-szűcs. A céhek tagjainak létszámát a szakma iránti kereslet határozta meg, de akadályozta az ipar fejlődését az a tény is, hogy e nagy hajdúváros nem tudott megfelelő vonzásterületet kialakítani, sőt Debrecen jóval fejlettebb ipara és kereskedelme mintegy vonzásába kapcsolta Hajdúböszörményt és sok esetben gátat emelt ipara fejlődésének. Az iparfejlődés tekintetében fontos határkő 1872. VIII. te., amely az addig fennállott céhrendszer megszűntetését mondta ki, s ezek helyett a szabadabb fejlődést biztosító ipartársulatok alapítását írta elő. Hajdúböszörményben is egymás után határozták el a céhek, hogy "...miután az 1872. évi VIII. te. 83. §-a a céhrendszert megszűntette, s miután mindenkinek általános óhaja egy olyan társulatot, erkölcsi testületet alkotni, melynek törekvése leend az ipar területén a korral való haladást, a szellemi képzettséget előmozdítani, egymáson tapasztalat, tanácsadás által segíteni, általában minden szép és nemes ipari célt istápolni, a törvény által megszüntetett céhek helyébe az ipartörvény korlátái között ipartársulatot alakítani, s a régi megszűntetett céhek vagyonait az ipartársulatnak átadni."1 A minisztérium nem értett egyet a városban működő 9 céh részéről 9 ipartársulat létrehozásával, mert nincs meg az előre mutató társulati jellege. A 9 céhből legfeljebb 2 ipartársulatot célszerű kialakítani. Az alapszabályt is visszaküldték, hogy így dolgozzák át. 1 HBML.HbFl. IX. 254. 1. Hajdúböszörményi szabó, suszter, szűcs egyesült ipartársulat. 1872. dec. 26-i közgyűlési határozat. 7. old.
