A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Balogh István: A városépítés első korszaka Debrecenben (1850-1872)
67 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII szeggel való patkolást - nem bizonyult tartósnak. Ezért 1867 óta a zúzott- (makadám) és kockakővel történő útburkolásra vállalkozókkal kötöttek szerződést. A forgalom szükséglete szerint a főbb utcák mind nagyobb hosz29 szúságban kaptak szilárd burkolatot. 1876-ban a kistemplom körüli tér már aszfalt burkolatot kapott, s ez a város és a közönség tetszését annyira megnyerte, hogy a Piac utca keleti oldalán a járda aszfalttal való burkolására a Csapó utcától a mai Szent Anna utca sarkáig egy luxemburgi céggel kötöttek szerződést. Ez és a Magyar Aszfalt Rt. nevű utóda 1944-ig dolgozott a városban. Fentebb érintettük, hogy néhány utcában már 1848 előtt építettek, - a térszint természetes lejtését követve - földalatti csatornákat. Most már az útburkolás előrehaladása, a földalatti csatornák és nyitott kanálisok összekötése halaszthatatlanná tette a város általános szintezésének elkészítését. A szintezés elkészítésére árverést hirdettek, és a munkával Zichermann Mihály mérnököt bízták meg. Zichermannt mind a fővárosi, mind a bécsi mérnök egyesület ajánlotta és 11.500 fit. vállalási költséggel másfél év alatt a munkát el is végezte.jl A városiasodás utján leglátványosabb eredményt a közvilágítás révén érte el a város. A vállalkozóval folytatott vita 1870-ben azzal zárult, hogy a lámpák fényereje és a gázminöség ellenőrzésére a város állandó felügyelőt rendelt, aki rendszeres jelentést tartozott tenni a közvilágítás ügyével megbízott bizottságnak. 1876-ban az utcai lám- 29 30 * 29 1857. aug. 31. U.o. IV. B. 1106/ 159. o. 77. sz.; 1867. júl. 4. U.o. 5. k. 69. o. 70. sz.; 1870. febr. 16. IV. B. 1108/a. 3. k. 25. sz.; 1872. jún. 8. U.o. 4. k. 122/3381. bkgy. sz. 30 Valóban igaz, évröl-évre 2-3 ezer m2 útburkolat készítéséről számolnak be a polgármesteri jelentések, de a mellékutcák a belvárosban és csak lapjára fektetett téglajárdát kaptak, még 1950-ben is voltak burkolat nélküli utcák. Az első világháborúig a burkolattal ellátott utcák sem voltak teljes szélességükben kövezve vagy aszfaltozva. 1879. aug. 2. szept. 11. U.o. IV. B. 1403/a. 6. k. 182//3913-4149, 163/5025. bkgy. sz.; 1876. okt. 5. 4. k. 209/6052.; 1880. szept. 11. 6. k. 161/5101. bkgy. sz.; Balogh Mihály : Utak. 1882. 788-789. o. (Zelizy D. Monográfia). jl A lejtmérés 13.079 m. hosszan készült el, 10.000 forint költséggel. A bázis a Nagytemplom keleti kapujának küszöbe volt, az adatokat az Adriai-tenger szintjére átszámítva közölte a város mérnöke, Tikos Imre 1882-ben. U.o. 1874. aug. 6., szept.9. IV. B. 1403/a. 2. k. 184/1874, 228/5815. 1875. 3. k. 54/1181. bkgy. sz.; Tikos Imre: Földrajzi ösmertetés. 1882. 15 -20. (Zelizy D. Monográfia). A csatornahálózat terve. HBMLT. DvT. 825. sz.
