A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi büntető törvényszék, mint másodfokú bíróság (1757-1850)
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 5 I A hajdúvárosok büntetőbíráskodásának kialakulása hatásköre, és fellebbviteli fóruma Bocskai István 1605 december 12-én Korponán és 1606 szeptember 2-án Kassán kelt adományleveleivel 9254 hajdú vitézét Kálló, Nánás, Dorog, Hadház és Vámospércs helységekbe, illetve Halasi Fekete Péter kapitány és hét századosának - szám szerint meg nem jelölt - katonáit Szoboszlón telepítette le. Az 1607 októberében kirobbant hajdúfelkelés győzelmes befejezése után Homonnai Drugeth Bálint főkapitány, császári biztos az 1608 április 19-én Szikszón kelt okirattal Polgárt és Szentmargitát ajándékozta a hajdúknak. Végül Báthori Gábor erdélyi fejedelem 1609 szeptember 13-án Váradon kelt adománylevelével a Káliéban letelepült hajdúknak csere címén az ecsedi uradalmához tartozó Böszörmény városát adta tulajdonul s őket oda telepítette át, mert a káliói várőrség katonái és a városban lakó hajdúk között kialakult ellenségeskedésnek csak ily módon lehetett véget vetni. Az áttelepüléssel alakult ki a hét un. "öreg hajdúvárosok" csoportja: Nánás, Dorog, Hadház, Vámospércs, Szoboszló, Polgár1 és Böszörmény. A településtörténeti és demográfiai kutatások szerint ezek a jobbágy helységek, a XVI. század utolsó harmadának török-tatár pusztításai ellenére, nem voltak néptelenek. A hajdúk betelepítésével a lakosság - közjogi szempontból - vegyes jellegűvé vált; a kollektív nemes1 Polgár visszakerült az egri káptalan tulajdonába s kivált a hajdúvárosok sorából. Ezt az 1715:95.te. megerősítette, a hajdúkerület pedig 1718 február 11-én hozott határozatával tudomásul vette. Balogh István: Polgár a hajdúvárosok sorában. In: Polgár története (Polgár, 1974). Szerk.: Bencsik János. 130, 132. A kiválással "az öreg hajdúvárosok" száma végleg hatra csökkent.
