A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Balogh István: A városépítés első korszaka Debrecenben (1850-1872)
Az egykorú leírásokban emlegetett és 1850-ben még helyenként épségben levő árok vonalát a mellékelt térképen próbáltuk rekonstruálni.^ Az árok vonalán kívül voltak az 1772 óta fokozatosan szaporodó külvárosi telkek, szűkre szabott (50 - 100 n.öl területű) mérnökileg kimért, a belvárosiaktól eltérő szabályos utcahálózattal. A külvárosok lakói polgárjog nélküli szegénység, piaci árusok, talyigások, napszámosok, céh nélküli háznpart űzők (fonogatók, kenyérsütők). Az 1850. évben végrehajtott népszámlálás szerint a belvárosban 2635, a külvárosokban 878, együtt tehát 3513 lakott házat írtak össze.6 6 7 A városhoz közeli külső területen, jócskán távolabb is voltak lakott telepek. A keleti oldalon a tűzveszély miatt messze telepített Olajütő, a nyugati oldalon a vályog- és téglavetésre alkalmas agyagos magaslaton a vályog-, cserép- és téglavetők ideiglenes kunyhói, föld- bemélyített lakóvermei voltak. A város északi oldalán, a veteményes Libakerten kívül, az egykori szeméttelep mellett 14 hold bekerített területen épült fel az 1847 óta működő gőzmalom, a város első ipari üzeme. Mellette néhány lakóház is állott. (1. kép.) A város északi kapujától (a mai Bem tér déli végétől) két oldalt, két-két akácfasoros széles, homokos sétáló és kocsiút vezetett a Nagyerdőben álló fürdőig. (2. kép.) Magánosán álló épületek is voltak a városon kívül. A szent Anna utcai kapu előtt a sóraktár, nem messze tőle az 1847 óta épülő Katonai Laktanya (Pavilon).(3.kép.) A Várad utcai kapun kívül - de tőle jócskán távol, a korábbi Ghilányi-féle nemesi telken álló, vendégfogadó54 Városépítés első korszaka Debrecenben 6 Az árok 4-5 m. mély volt, a belőle kikerült föld 3-4 m. magas sáncot alkotott a város felől, tüskés bokrokkal (vadrózsa, galagonya) és líciummal volt benőve. 7 Balogh István: Id. mü. Db. 1948. 11-12. o.) HBMLT. IV. B. 1109/p. 13-39. köt. 3. kép. Pavillon laktanya. Épült 1853-1857.
