A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István, a bihari katona. I. rész. (1820-1821)

48

külő vezérüket, Alexandrosz Ypszilantiszt viszont az osztrák hatóságok letartóztatták. Ezt Széchenyi nem helyeselte, és soraiból arra lehet következtetni, hogy rokonszenvezett a függetlenségükért harcolókkal.81

A magyar ügyek menetét aggasztónak ítélte, az uralkodó abszolutisztikus módszereit nem tudta elfogadni. Július 1-jén lejegyzett gondolata a későbbi, reformkori politikus legfőbb dilemmáját vetíti előre: ahol "a király a hazától szolgálatban elválasztható, és az egyiknek nem tetszik, ha a másiknak használ az ember, vagy míg az egyiknek használ, a másiknak terhére van és kárt okoz", ott nehéz élnie. Ezért egy legalábbis talányos szándéknyilatkozattal folytatta: "Kolumbiába megyek meghalni!"82 83 Nem elképzelhetetlen, hogy a dél-amerikai felszabadító háború sikerei lebegtek a szeme előtt, amelyekről szintén a bécsi újságból értesülhetett.

Zsibón vetődött fel Széchenyi és Wesselényi közös nyugateurópai utazásának ötlete, sőt meg is állapodtak ebben. Ettől kezdve a grófot mindennél jobban izgatták az út előkészületei; erről levelezett barátjával, ennek részleteit beszélték meg "Lőrinckor", azaz augusztus 10-én és 11-én Debrecenben. Széchenyi az Amerikába való áthajózás- ra is szerette volna rábeszélni a bárót; Wesselényi szerint "minden tüzes vágya Amerika felé fordult." Valószínűleg nemcsak a politikai tapasztalatszerzés vágya hajtotta, a természeti szépségek is vonzották: "Haljunk meg úgy, hogy nem láttuk a Niagara-vízesést?" - kérdezte

or

egyik levelében.

A nyugati utazás reményének lázában a szokásos szeptemberi hadgyakorlattal nem sokat törődött. Szeptember 6-án indult el századával Nagyváradra. Majd az őrnagyi osztályok gyakorlatának befejeztével, szeptember 20-án Konyáiról Debrecenbe lovagoltak csapatösszevonásra. Ezen a nyíregyházi székhelyű, Máriássy András báró

Széchenyi István, a bihari katona I.rész (1820-1821)

81 Uo. 214., 222-223., 226. p.; Széchenyi., 1926. 166., 172. p. Az 1810-ben indított bécsi újságról: A magyar sajtó története I. 1705-1848. Bp. 1979. 244., 403. p. - A felkelésről: Jánisz Politisz: Az újkori Görögország története. Bp. 1966. 54-56. p.

82 Széchenyi, 1978. 214. p. (Jékely Zoltán fordítása)

83 Ferenczi Zoltán: Kiadatlan levelek gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós levelezéséből. = Akadémiai Értesítő, 1906. 86-87. p. (a továbbiakban: Ferenczi, 1906.); Györffy Miklós: Mivégre kell nekünk Széchenyi? = Kortárs, 1991. 12. sz. 14. p. (innen a második idézet); Feleselő naplók, 60. és 74. p. (innen az első idézet); Széchenyi. 1926. 200. p.