A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István, a bihari katona. I. rész. (1820-1821)
46 zőkönyvekből rekonstruálható. Eszerint Beliczay Józsefet, a belényesi járás főszolgabíróját a vármegye felfüggesztette hivatalából, mert az 1820. november 6-i közgyűlésen megsértett egy másik főszolgabírót, aztán pénzügyi visszaélések gyanúja is felmerült és a görög katolikus püspökség belényesi uradalmának tisztjei panaszkodtak ellene. Az 1821. június 30-i ülésen olvasták fel a kancelláriai leiratot, amely uralkodói parancsként közölte, hogy helyezzék vissza Beliczayt a tisztségébe (ezt a Helytartótanács már korábban elrendelte, de azt nem teljesítették). Erre a főjegyző, Beöthy Sándor, majd nyomában a főszolgabírók és egy kivételével a magisztrátus minden tagja, így a táb- labírák is lemondtak; felemás módon csatlakozott hozzájuk Lányi Imre alispán is. A királyi határozat nem Beliczay feljelentésére született és a lemondás sem emiatt történt. A. rendi többség azonban nem volt ilyen bátor: kemény vita után július 2-án a magisztrátust rávették, hogy tudják be büntetésül a nyolc hónapi felfüggesztést és ha Beliczay bocsánatot kér a közgyűlés előtt a rendektől és a magisztrátustól, helyezzék vissza. Augusztus 13-án már jelen is volt az ülésen. A szeptemberi közgyűlés jegyzőkönyvéből világosan kitűnik, hogy a Beliczay elleni vádak igazak voltak. Kiderül belőle az is, hogy az ügy hátterében a rendek, közelebbről a magisztrátus és az adminisztrátor, Rhédey Lajos gróf ellentéte állt. Az utóbbi bizalmatlan a magisztrátus iránt, tulajdonképpen restaurációt (tisztújítást) akart. Ugyanakkor a királyi biztost a rendek kérésére a főispám helyettes ellenőrzésére küldte az uralkodó. Ám a királyi határozat késett, ezért felírásban megsürgették. A jegyzőkönyv számos pontján kiütközött ez a feszültség, sőt válság, nyilván az általános, országos feszültség részeként.76 Széchenyi ezt a válságot vagy nem érzékelte, vagy nem érdekelte, vagy egyszerűen nem írt róla. Széchenyi bihari katonáskodásának egyik legfontosabb, hatásában talán legnagyobb horderejű mozzanata találkozása Wesselényi Miklós báróval. Ennek időpontja bizonytalan, de az egykorú naplók és levelek Széchenyi István, a bihari katona I.rész (1820-1821) 76 HBML IV.A. 1/a. 98-99. - Beliczay József 1803-tól volt főszolgabíró (Bihar vármegye és Nagyvárad, Bp. 1901. 621. p ). Rhédey Lajos gróf (1760-1831) 1807-25 között volt bihari adminisztrátor, ekkor az erdélyi kancellárként távollevő főispánt, Teleki Sámuel grófot (1739-1822) helyettesítette. - Wesselényi írja naplójában, hogy 1821. nov. 24-25-én bihari küldöttség járt a bécsi udvarban, Rhédey elleni panasszal (Feleselő naplók, 86. p.).
