A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István, a bihari katona. I. rész. (1820-1821)

42

Széchenyi István, a bihari katona I.rész (1820-1821) ben az egész összejövetel "egy lehanyatlott népre, elüszkösödött oren

szágra vallott. Magyarország kiélte magát."

Az első alkalommal, május 8-án "Péchy Poly úr", azaz Péchy Ferenc (? -1873) fiatal álmosdi földbirtokos, a váradi járás esküdtje - akit

со

még Bécsből ismert - mutatta be az alispánnak. Május 16-án Széchenyi a Péchy-kúriában ebédelt, a Debrecentől 3 magyar mérföldnyi- re fekvő faluban, Almosdon. (Vele volt Spanocchy őrnagy is.) Itt ismerkedett meg Péchy sógorával, az ugyancsak álmosdi birtokos 'Sombory Imrével (1784- 1871), aki ekkor az érmelléki járás főszolgabírója, majd szépívü hivatalnoki pályát futott be (a gróffal később is többször találkozott). Főszolgabírói irodája Diószegen volt s feladatai közé tartozott a Széchenyi századának ellátásáról való gondoskodás is.* 59 Aznap jegyezte fel frissen szerzett értesülését is: "Ez a Péchy Schachten kisasszonyt akarta feleségül venni -; akkor ez nem ment, így sarkon fordult és most elveszi báró Fries lányát!"60

S ezután jön egy igazán fontos, bár a szakirodalom által szinte teljesen mellőzött részlet: "Egyik este Glotzcal és Dőryvel ültem együtt Diószegen és írtam neki, mert ő egyike azoknak az embereknek, akiket irgalom nélkül meg kell téveszteni, hogy végül felébredjenek álmaikból és bevallják maguknak az ostobaságukat. NB [nóta bene] Feri úr az előző farsangon a legidétlenebb módon kószált Bécs- ben és egy nap alatt több ostobaságot fecsegett, mint más több éven át ki tudott volna találni." Az oldallapra beírta a levél szövegét is:

"Nagyon sietek, hogy ezt a néhány szót Önnel közöljem. Idegenek között vagyok - megfigyelnek - és a legcsekélyebb gyanú felfedhetne minket. Bécsben tudnak mindent, amit Ön egy szerencsétlen pillanatban St. báró házában mondott. Ön a legnagyobb zavarba hozott mindannyiónkat. C. St.-nek a leggyorsabban menekülnie kellett, hogy a rendőrség le ne fogja; mi többiek alig tudtunk időt nyerni, hogy az iratainkat elégessük. »Még nem érett az olajág«,

87 Széchenyi, 1978. 214. p.

78 Uo. 211. p.; Széchenyi, 1926. 158., 161,. p. - Péchy tisztségéről: HBML IV. A. 1/a. 98-99.

59 Széchenyi, 1926. 160. p.; HBML IV. A. 1/a. 98. - A faluról: Fényes, 1851. 1. köt. 23. p.

60 Széchenyi, 1926. 160. p. - Talán Georg Schachten báró osztrák katonatiszt és diplomata közelebbről nem ismert lányáról volt szó. A Fries családról sincs közelebbi adatunk.