A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István, a bihari katona. I. rész. (1820-1821)

33

francia idézeteket másolt ki Rousseau vallomásaiból és egy korábbi, még október 31-én kelt ezredparancson ékelődött.Ij December 20-án Nagyváradon járt; itt érte utol a nem teljesen váratlan, ám mégis lesújtó hír: betegeskedő apja egy héttel azelőtt meghalt.13 14 Tehát jóformán körül sem nézhetett, máris újból szabadságot kellett kérnie. Mindazonáltal nem kelt útra azonnal. A hátralevő napokban papírra vetett feljegyzései illeszkednek más korabeli megnyilvánulásaihoz; ezek is jelzik azt az átalakulási folyamatot, amely ekkortájt Széchenyi gondolkodásában, politikai érdeklődésében végbement. December 23- án (Diószegen) egészsége rosszabbodásáról, túlságosan eleven álmairól írt, a rá jellemző hipochondriás módon attól félt, hogy idegei, agya felbomlanak. Majd hirtelen hangulatváltással a német Rückert hazafi - askodó, a franciák ellen izgató versein gúnyolódott, valamint a poroszok gyávaságán, akik közül száz is alig ér fel egy öreg francia gárdistával. Utolsó mondata - "A magányosság a méltó halálra érlel, a társaság a kurta életörömre nevel!" - pedig azt bizonyítja, hogy lassan- lassan elfordult a főúri szalonok felszínes, könnyelmű világától, ki akart tömi a szokások rabságából és saját célt, utat kívánt magának választani."1'’

Másnap átgyalogolt Székelyhídra, ahol jóhírü érmelléki bor termett. Az uradalmi intézőtől, Papanecktől vásárolt is 30 váltó forintjával néhány veder bakatort.16 Nyilván nem tudta előre, hogy az úriszék éppen ülésezik, de ha már ott volt, bekapcsolódott a táblabírák beszélgetésébe. Esti észrevételei a majdani politikai reformert sejtetik: "Az atyafiak a politikáról fecsegtek. »Ilyen szabadságot, mint minálunk,

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII

13 Széchenyi, 1926. 97-98. p. - Jean-Jacques Rousseau (1712-1778) Les confessions c. művéről van szó.

14 Széchenyi, 1978. 186. p. - Széchenyi Ferenc gróf (1754-1820) 1820. dec. 13-án hunyt el Bécsben.

15 Széchenyi, 1978. 186-187. p. (Jékely Zoltán fordítása). - Friedrich Rückert (1783- 1866) Kranz der Zeit c. kötete nem maradt fenn Széchenyi hagyatékában.

16 Széchenyi, 1978. 187. p. - Székelyhíd Gustav Stubenberg gróf (7-1833) birtoka volt, de a stájer eredetű család nem tartózkodott a mezővárosban (Nagy Iván: Magyarország családai... 10. köt. Pest, 1863. 381. p. - a továbbiakban: Nagy I.) - Az érmelléki mezőváros jó bortermő hely volt: Varga Gyula: Az érmelléki szőlőkultúra. Berettyóújfalu, 1976. 3. p. (a továbbiakban: Varga, 1976); Dóczy József: Magyarország tekintete... Béts, 1830. 302. p. (a továbbiakban: Dóczy, 1830.) - A veder (vagy Eimer) dongás faedényből lett bormérték; többféle is volt, 10,9-47 liter között (Bogdán István: Régi magyar mértékek. Bp. 1987. 93.p.).