A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)

Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: Nagy főbírók és más jeles emberek debreceni házai; A Komáromy-ház története; A legrégibb debreceni ház története. Közli: Radics Kálmán

301

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII hály, akinek felesége Pipoly Anna 1623-ban már mint özvegy asszony emlittetik bizonyos polgári perrel kapcsolatban. E házasságból származott Vígkedvű П. Mihály és Pál. Az előbbi első felesége Biczó Anna után sógora Biczó István és Dobozy I. István főbiróságot viselt polgároknak. Közönségesen ismert szomorú eset a Vígkedvű Mihály halála. 1661 szeptember 1-én Szinán basa, Váradon az olaszi hídfőnél irgallom nélkül megfojtotta, a bírói tisztét híven teljesítő Vígkedvű Mihályt "az okos és tanáccsal teljes igaz hazafit, e város egyik erős és hasznos oszlopemberét", életének 53-dik évében.

Debreczen népe sűrű nagy könyhullatással harmadnap múlva ebből a piaczutczai házból kisérte ki mártírhalállal kimúlt főbiráját a nagytemetőbe.

A házat ekkor özvegye, Túri Nagy Kata örökölte. 1679-ben még az ő nevén áll. Majd 1685-ben gyermekeik: Baranyi Mihályné Anna, Mező Mihályné Kata, a maguk részeit eladták testvérüknek Vígkedvű III. Mihálynak és Balyik Annának 2000 frton. 1689-ben magtalanul halván meg Mihály ur, az ősi ház visszaszállott a leányágra s vagy tiz évig egyszerűen a "Vígkedvű familia háza" néven szerepel. Egyideig benne lakott Baranyi I. Mihály főbíró, biharmegyei alispán is. 1700 körül Dobozi II. István, a kurucz-kor hires főbírójának felesége: Komáromi Katának birtokába ment át, akiknek nevét e házzal kapcsolatban legelőször az 1703. évi adólajstromban találtam meg. E birtok változás körülményeit nem ösmerem. De fel kell említenem, hogy Dobozi István egyik leányát, Erzsébetet (kinek sírkövét és sírjában talált brilliántos aranygyűrűjét a városi muzeum őrzi), Baranyi I. Mihály és Vígkedvű Anna fia, II. Mihály vette feleségül.

Dobozi Mihály volt e ház következő ura, II. István fia, katonai, polgári és egyházi téren egyformán kimagasló férfi; nagy birtokszerző, mint rokonai: Komáromy György és Baranyi Miklós. Családjának ő szerezte meg a régeni pusztát, a cservölgyi erdőt és Vajda községet. Országgyűlési követ, a szabolcsi felkelő nemesség ezredes kapitánya, s apósának, báji Patay Sámuelnek halála után második világi főgondnoka a protestantizmus elnyomása végett 1731-ben kibocsátott Carolina Resulutio után szervezkedett tiszántúli református egyházkerületnek.

Dobozy Mihály ezt a piacz-utczái házat, melyhez már akkor hozzá tartozott a szomszédos, ma 28. sz. telek is, 5000 rh. forinton eladta