A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)

Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: Nagy főbírók és más jeles emberek debreceni házai; A Komáromy-ház története; A legrégibb debreceni ház története. Közli: Radics Kálmán

tényleg birtokában volt a Szigyártó-féle háznak, benne is maradt mind haláláig. Sőt Duskás Istvánnak 1600 körül hamarosan bekövetkezett halála után özvegyét ns. Csorba Erzsébet asszonyt (Csorba László főbíró leányát) feleségül vette.

Meg kell jegyeznünk, hogy Némethy Péter Deák felesége ugyancsak Csorba László leánya volt, Anna. Ilyen módon Péter Deák sógora Duskásnak sőt utóbb Törösdynek is.

Törösdy 1625 körül, a felesége pedig 1631 után halt meg. Ezt a házukat, mert Piacz-utcza másik oldalán is volt kettő, leányuk Törösdy Judit nemes Vida Miklósné örökölte. A ház romladozásban volt, felerészén pedig nánási Chukat Lenárdtól felvett 700 forint zálogos adósság feküdt s ezt a részt Debreczen városa váltotta magához. 1634- ben Vidáné a ház másik fele részét is eladta 500 forinton ugyancsak Debreczen városának. Az uj birtokos újonnan építtette a Törösdy házat s alája boltokat is csináltatott. Egy-egy boltnak (láthattuk milyenek voltak: csak tavaly bontották el) 16 forint volt esztendei bére.

A tanács 1647-ben, Gáspár György föbiróságában nemes Vígkedvű Mihálynak, egy kalmárkodó fiatal senátomak engedte át az adás-vételi szerződésben világosan emeletesnek (contignatio) nevezett Törösdy-féle házat 3000 magyar forinton. Az eladásról szóló örökbevallás azzal indokolja meg ennek a közvagyonnak elidegenítését s tudomásom szerint ez magában álló eset Debreczen város jegyzőkönyveiben, hogy a házvevő ur elődei nem kevéssé fáradoztak a város dolgaiban, azon igyekezve, hogy a közjónak minél többet használhassanak; jogosan reményük tehát, hogy Vígkedvű Mihály követni fogja elődei példáját.

Sejthető, hogy a tanács valami régi érdemeket akart honorálni, de cselekedete nem találkozott osztatlan tetszéssel. Mert harmadnap múlva heves szóharcz támadt a városházán a Csukath féle ház elidegenítése miatt: a senatorok, sőt az esküdt bírók közül is némelyek contradictioval fenyegetőztek; hanem azután valahogy megnyugodtak s elült az ellenzék zajongása.

A nemes Vígkedvű család előnevéből következtetve Váradról szakadhatott Debreczenbe, ahol 1575 körül tűnik fel Váradi Vígkedvű Márton mármint vagyonos polgár. 1586-1597 között a felsőjárásról tagja a nagytanácsnak (senatusnak) s valószínűleg ebben a tisztében tett sok hasznos szolgálatot a városnak. Fia volt az a Vígkedvű Mi300 Zoltai Lajos munkáiból