A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)

Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: Nagy főbírók és más jeles emberek debreceni házai; A Komáromy-ház története; A legrégibb debreceni ház története. Közli: Radics Kálmán

egyik-másik "derék" utczában, a városháza körül elvétve emeletes házak is épültek, de ezek sem dicsekedhettek valamely kiemelkedő építészeti alkotással vagy művészi díszítéssel. A renaissance ízlése, melynek a felföldön ma is sok szép emlékét láthatjuk, nem hatott a debreczeniek építkezésére. Legfeljebb egy-egy kőbe faragott nemesi czimert, latin distichont vagy az építtető család nevét tartalmazó felírást illesztettek az iromba homlokfalba. Mielőtt a város a súlyos adókat és sarczokat fizetni nem tudó polgároktól elbecsült egyikmásik házat vendégfogadónak rendezte volna be, például a Bika családét 1720-ban s valamivel még előbb egy másikat, mely később a Fehérló nevet vette fel, Várad utczában, a mai vármegyeháza helyén, a magasabb vendégeket ezekben a "palotákénak is hivott jobb polgári házakban szokták elszállásolni. így olvassuk ezt Apaffi fejedelem, a kurucz vezérek s más fő emberek városunkban jövetelének feljegyzéseiben. Szapolyai Jánosról, utolsó nemzeti királyunkról is tudjuk, hogy valahányszor Debreczenbe jött, a szép Kardos Imréné úri kúriájának volt szeretettel látott vendége. Pedig a Kardos-ház is igen egyszerű "kő" épület, amelyet 1587-től fogva kétszáz esztendőnél tovább közönséges korcsmának használtak, ahol a város a polgárok borait kós- tolgattatta el. Az uj kor elején, a XVI. században messze földön nevezetes ház lehetett a "veres ház", valószínűleg nyers tégla falairól igy nevezve, amelynek tulajdonosa e kor egyik legelső magyar kereskedője, Tököli Sebestyén üzlettársa Tar István uram volt. E ház 1570 körül a mai főposta helyén állott; a XVII. század elején még említést tesz róla a városi jegyzőkönyv, de azután nyoma vész. Derék épület lehetett a gazdag Tar családnak másik háza, melyet Tar András főbíró 1527-ben végrendeletileg a Szent-Jobbon lakó paulinus barátoknak hagyományozott. 1531-től fogva ezt a házat a város bérelte; 1560-ban II. János király Debreczen városának adományozta. E ház a mostani városháza udvarának északi részét foglalta el s belőle alakult ki las- sankint a domus senatoria, vagyis városháza, amelyet még 1620-30 körül is vetus claustrum (régi kolostor) néven is emlegetnek. Össze nem tévesztendő ezzel a Csapó-utcza és Degenfeld-tér (hajdan "Barátok közi") sarkán, a mai város istállója helyén épült kolostor; ezt a reformátussá lett város a szerzetesek elköltözése után mindjárt szegényházzá alakította át s 1578-ban Báthory Kristóf erdélyi vajda adományozta Debreczennek. Ősrégi kolostor volt eredetileg a kollégium

296 Zoltai Lajos munkáiból