A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Gazdag István: Debrecen országgyűlési képviselői (1910-1958)
271 1919 márciusában megkezdődtek a választási előkészületek, a pártok nyilvánosságra hozták jelöltjeik névsorát. Az 1919. márciusi esemény, a Tanácsköztársaság kikiáltása levette a választásokat a napirendről. Az 1919. évi Tanácsok Országos Gyűlése A választások ideje: 1919. április 7-10. A Tanácsok Országos Gyűlése időtartama: 1919. június 14-23. Helyszíne: az első ülést a Városi Színházban, a többit a Magyar Tanácsköztársaság Házában /Országház/ tartották. A szovjet-orosz példát követő ideológiai gondolkodás és politikai gyakorlat elutasította a hagyományos parlamenti berendezkedést, a többpárt rendszert. E felfogást a Debreceni Hírlap a következőkben fogalmazta meg "Nem kell parlament" című cikkében " A parlamentek régen megszűntek forradalmi intézménynek lenni, a képviselők megszűntek a nemzet akaratát képviselni." Kikből állt a parlament? A nagybirtokosok és a banktőke képviselőiből, a kijárókból és néhány olyan politikusból akik ambícióból lettek képviselők, de "ezek eltűnо tek a kapzsi forgatagba, vagy visszavonultak." Az új hatalom természetesen napirendre tűzte a választójogi szabályozást, a korábbi törvényeket és elgondolásokat teljesen figyelmen kívül hagyva, a szovjet-orosz modellt alapul véve. A Forradalmi Kormányzótanács 1919. április 2-án kiadott XXVI. és а XXVII. sz. rendeleté biztosítja az általános és titkos választójogot, kivéve "Nem választók és nem választhatók azok; a. akik nyereség szerzése céljából bérmunkásokat alkalmaznak; b. akik munkanélküli jövedelemből élnek; c. kereskedők; d. lelkészek és szerzetesek; e. elmebetegek és gondnokság alatt állók; f. akiknek politikai jogaik fel vannak függesztve". E szabályozás ismét egyenetlenséget, torzulást eredményezett a választási eredményekben. Debrecenben a szavazás három választókerületben, nyolc szavazatszedő bizottság előtt került lebonyolításra 1919. április 8-án. Debrecen 103.186 lakosából 40.123 adta le szavazatát, a szavazásra jogosultak 48,93 %-a. A debreceni szavazók megválasztották a város 210 7 8 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 7 Debreceni Független Újság 1919. március 10. 8 Debreceni Hírlap 1919. március 31.
