A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága iratai a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban
229 Szovjet hadifoglyok vagyontárgyainak mentesítésénél különbséget tettek azok között, akik visszatértek, ill. csak életjelt adtak magukról. A háborús események következtében eltűnt (nem hadifogoly, nem nyugatos) személyek vagyontárgyát csak a holttá nyilvánítási, ill. a hagyatéki eljárás lefolytatása után mentesitették. A deportált személyeknek csak olyan kisebb terjedelmű földjeik voltak mentesíthetők, melyeket a tulajdonos közvetlen le - vagy felmenő ági rokona már birtokba vette - mint hivatásszerűen mezőgazda- sági munkával foglalkozó személy - saját maga, és családja megművelte, és nem jegyeztek fel rá elidegenítési és terhelési tilalmat. Ipari vonatkozású ügyeknél általános elv volt, hogy amennyiben a vagyontárgy értéke 1000 ft-on alul volt, az ipari ingóságokat úgy tekintették, mint lakberendezési és kereskedelmi vonatkozású üzleti berendezési tárgyakat. Ezekben a mentesítési kérelmekben érdemi döntést nem hoztak, hanem a vagyontárgyakat továbbra is meghagyták az akkori birtokban tartónál. Kizárólag a Pénzügyminisztérium foglalkozott az ékszerügyekkel, a nemzetközi vonatkozású ügyekkel, és a disszidált személyek ügyével. 1949 közepéig a Debreceni Pénzügyigazgatóság - az igazgató dr. Csire Ferenc helyzetjelentése szerint - 1165 felhívást küldtek ki mentesítési ügyben. De "... tömegesen jönnek vissza, mint kézbesíthetetle- nek. Az új cím megállapítása a legtöbb esetben hosszas kutatás után is kilátástalan..."32 A használatban lévő elhagyott ingóságok megváltását az 1948. évi 28.te I .§. 4.bek. tette lehetővé. A kérelmezőnek egy listát kellett készítenie a használatában lévő vagyontárgyakról, feltüntetve azok értékét. Kérhettek részletfizetési kedvezményt is (6 havi) ha szegénységi bizonyítvánnyal, vagy más módon bizonyították rászorultságukat. (Ebben az esetben a tulajdonjogot csak az utolsó részlet befizetésével szerezték meg!) Problémák merülhettek fel a bérlők használatában lévő javak általános forgalmi értékének megállapításánál. Ezért létrehoztak egy 4 főből álló szakértő bizottságot (tagjai: 1 fő az állami adóhivatal részéről, 1 a község, ill. a város részéről, 2 fő pedig a KIOSZ részéről.) A lakberendezési és felszerelési tárgyak megváltására tett ajánlatok elbírálásánál a következő szempontokat vették figyelembe: Ha a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 32HBML. XXIV. 101. 8.d. 43717/49.
