A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)

Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága iratai a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban

222 kezelő nevét, ill. a telekkönyvi adatokat.20 Természetesen nemcsak zsidó ingatlanokról van szó. Az adatok azonban meglehetősen hiányo­sak, és nem mindenben fedték a tényleges állapotot. A házak gond­nokság alá kerültek. A gondnok, mint az Elhagyott Javak Kormány­biztosságának képviselője bérbe adhatta a gondnoksága alatt lévő há­zat, ill. lakást, havonkénti bérösszeg fejében. A bérleti időtartam alatt a bérlet a bérbe adó részéről egyáltalán nem, a bérbevevő által pedig bármely hónap elsejére szóló háromhavi felmondással bármikor meg­szüntethető volt. A bérbe adó köteles volt az épületek külső- és belső, valamint a természetes elhasználódásból eredő karbantartásáról gon­doskodni. A bérbevevő pedig a bérleti idő lejártával azt jó és használ­ható állapotban a bérbe adónak átadni. A hivatalnak azonban a házingatlanok gondnokság alá helyezésé­ből nem sok haszna származott. Az Elhagyott Javak Kormánybiztos­ságának Hajdúvármegyei és Debreceni megbízottja a következőket írja 1946. április 26-án: "... a hivatal felügyelete alatt álló és részben rom­má nyilvánított épületek jövedelme rendszerint oly csekély, hogy még a köztartozásokat sem fedezi, romépületeknél pedig semmi jövedelme nincs..." Nagyon sokba került a rommányilvánított épületek lebontá­sa és eltakarítása is, amire nem is volt fedezet. Gyakorta előfordult, hogy a gondnokok lakhatóvá tették ezeket az épületeket, és ennek költségét levonták a lakbérükből. 1947 elején még mindig folyt a gondnokok kirendelése. Sok in­gatlan volt, amelyeknek gondnokságára senki sem vállalkozott. Gondnokokat azonban nemcsak ingó- és ingatlan vagyontárgyak­ra, hanem személyek részére is kineveztek. A város árvaszéke gond­nokot nevezhetett ki az ismeretlen helyre deportált személyek részére. A kirendelt gondnok a gondnokolt vagyonának kezelője volt, és mint ilyen, hatásköre csak a vagyon fenntartására és kezelésére szorítkozott. A 727/45.M.E.sz. rendelet alapján bejelentési kötelezettség alá estek az elhagyottnak tekinthető értékpapírok, részvények és taka­rékbetéti könyvek is. 1949. júniusában az Elhagyott Javakat Felszá­moló Ügyosztály bekérte a pénzügyigazgatóságoktól, az adóhivatal­októl, a gyámhatóságoktól, és az egyéb letéti helyektől ezeket az ér­tékpapírokat, és takarékbetétkönyveket. A körrendeletre elkészült a Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága iratai... 20HBML. XXIV. 101.24.cs. 21 HBML. XXIV. 101.21.d. 20954/50.

Next

/
Thumbnails
Contents