A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekben a debreceni gyárvizsgálatok kapcsán (1945-1950)
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 185 jAdafok a balesetvédelmi és ipaKegészségugyi kérdésekhez a debreeervi gyarvizsgála+ok kapcsán (1945-1950) 'ftiajon. 'faltán Ллл-jlá Bevezető szakirodalmi megjegyzések Napjainkban előtérbe kerültek az egészségügyi állapotot vizsgáló kutatások a társadalomtudományokban is. A Egészségügyi Világszervezet (WHO) alapokmánya szerint "az egészség a testi, szellemi és társadalmi jólét teljes állapota, és nem csak a betegség és a rokkantság hiánya". Az egészségi állapottal külön tudományág, az egészség szociológiája (sociology of health) foglalkozik. Ettől különbözik az orvosi szociológia (medical sociology), amely az egészségügyi ellátás működésére összpontosítja figyelmét. A vizsgálatok megállapításában és kiterjesztésében nagy szerepet játszottak a felnőtt halandóság romlási arányának közvetett társadalmi okai, ezek között is a munkahelyi egészségi ártalmak. A munkahelyi egészség követelményeinek elhanyagolására, az egészségügyi helyzet romlására a társadalompolitika kutatói a 80-as évek elején figyeltek fel erőteljesen.1 Bizonyos munkahelyi ágazati betegségekről már a múlt század második feléből vannak adatok. Egy Albrecht Heimann nevű német tudós az 1857-1889 közötti időszakban vizsgálta a nyomdászok elhalálozási okát. Statisztikája szerint legnagyobb arányban a légzőszervi megbetegedések szedték halálos áldozataikat a nyomdai dolgozók közül. A másik nyomdász népbetegség a tüdővész volt.2 Szabó Ervin 1 Andorka Rudorf: Bevezetés a szociológiába. (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem). Bp. 1992. 295, 305, 307, 309, 310. old. 2 V. Szatmári Ibolya: A nyomdászság életmódbeli sajátságainak szervezeti alapjai. In: Nyomdatörténeti és nyomdászéletmód - kutatási tanulmányok. Szerk.: dr. Tóth Béla - dr. Dankó Imre. Db. 1986. 227.old.
