A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Közegészségügy és közművek fejlődése Debrecenben a XIX. század végén
Egyrészt a csatornával nem rendelkezők igazságtalannak tartották, hogy nekik fizetni kell, holott a régebbi csatornákat közpénzen létesítették. A másik következmény a tervszerűtlenség a hálózat építése során, amit joggal kifogásoltak nemcsak a város lakói, de például a tisztviselők is. Szabó József főszámvevő az 1896. január 5-én kelt jelentésében a következőt írta: "... nem lenne felesleges, hogy már до egyszer rendes tervezeten haladhatnánk az ilyen féle munkákban." Ebből az összevisszaságból aztán adódtak furcsaságok is, mert például a Nagytemplomhoz közeli Nyomtató és Kis-Péterfía utcákon még 1896-ban sem volt kanális. Kivételes adakozó természetesen Debrecenben is volt, hiszen Gerster Gyula sétakerti lakos az országos tanító árvaháztól lakásáig, 137 m hosszan saját költségén építtette tovább az anyacsatomát úgy, hogy a város a szükséges téglamennyiséget ingyen biztosította. Nagy gondot jelentett a városnak, hogy különösen szárazság idején a csatornák víz hiányában nem öblítődtek, s a csatomaszemekből elviselhetetlen szag áradt. A rendőrfőkapitány 1890. július 5-én kelt jelentésében az utcán és az udvarokban levő csatomaszemek, nyílások, ürszékek hatósági fertőtlenítését javasolta. Az egészségügyi bizottság szerint a fertőtlenítéssel az elviselhetetlen szag nem szűnik meg, ezért büzelzáró csatomaszemeket kell felszerelni, illetve az építkezési szabályrendeletben meg kell tiltani az ámyékszékek csatornára építését.44 Az építési és szépítési bizottság 1896. december 15-én megtartott ülésén elvetette az utcai büzelzáró szifonok alkalmazását, hiszen ezáltal az udvarokba vezetik be a rossz levegőt. A bizottság véleménye szerint mindaddig, amíg a városi csatornahálózat nem épül ki és nincs megfelelő vízöblítés, célszerűtlen a büzelzárók használata. A megvalósítás tetemes költséget igényelt volna.'0 1891. július 2-án48 49 50 51 52 a tanács kísérletképpen még csak a főutcán, de 1897. február 15-én' már minden újonnan készülő, vagy felújítandó csatomaszemnél elrendelte a büzelzáró szifonok felszerelését, kezelésüket pedig az utcaseprők és útkaparók kötelességévé tette. 176 A közegészségügy és a közművek fejlődése Debrecenben... 48HBML IV.B.1405/b.70.d. 140/1886. 49HBML IV.B.1405/b.79.d. 123/1887. 50 HBML IV.B.1405/b.l37.d. 11.123/1896. 51 HBML IV.B.1405/b.79.d. 123/1887. 52 HBML IV.B. 1405/b. 137.d. II.123/1896.