A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Közegészségügy és közművek fejlődése Debrecenben a XIX. század végén
víztorony elkészültéről. A kormányhatóság kénytelen-kelletlen, de szeptember 27-én - 125021/1913/III.c. szám alatt - utólagosan jóváhagyta a víztorony tervére és költségvetésére vonatkozó törvényhatósági határozatokat, illetve hangot adott annak a véleményének, hogy a tervek miniszteri felülvizsgálata esetén olcsóbban lehetett volna építkezni. Az észrevételezés előzménye pedig az volt, hogy a város a vállalatba adást megelőzően talajkutató fúrást nem végeztetett és az alapozás mélységét tévesen 3.40 méterben határozta meg. A versenytárgyalásnál tehát erre a méretre fogadták el az egységárat. A kivitelezésnél az alapozást már 6.50 méterre módosították, s ezáltal a betontöbbletet magasabb egységárral kellett elszámolni. A belügyminiszteri leirat viszont nem engedélyezte, hogy a torony tetejét a fagy ellen vörösrézzel fedjék be, sőt a víztoronyra tervezett kávéház létesítését sem. A törvényhatósági bizottság az 1913. október 29-i közgyűlésén - a fagykár elkerülése érdekében - ragaszkodott a kupola burkolásához. Miután 1915. január 13-án Mándoki Ferenc debreceni rézműves a burkolatot elkészítette, április 7-én lehetővé vált a vizmü vasbeton víztornyának a felülvizsgálata és ideiglenes átvétele.42 A polgármester a bizottsági közgyűlésnek 1913. május 19-én jelentette, hogy a vízmüvek üzembe helyezéséhez a víztornyot feltöltöt- ték vízzel és a csövek mosatása megkezdődött.43 Csatorna 1896. június 29-én a városi főmérnök által készített kimutatás szerint a debreceni csatornahálózat 11360 folyóméter44 hosszúságban épült ki. A 40-50 évvel korábban készült téglafalazatú csatornák kötőanyagához rendes meszet használtak, ami áteresztette a csatorna vizét a talajba. A tégla pedig egy idő múlva bomlásnak indult, ami a csatornák gyakori beomlásához vezetett. A 80-as években a vízhatlan mész és a portlandi cement alkalmazásával az építmény tartósabbá vált, a talaj szennyezése is csökkent. A korai csatornák vagy oválisak 1.80/1.20, 1.50/1.00, 1.20/0.80, 0.90/0.60 méter átmérővel, vagy köralakúak 0.60 m belmérettel. 174 A közegészségügy és a közművek fejlődése Debrecenben... 42 HBML IV.B.1405/b.205.d. IV.A.40/1905. 43 HBML IV.B.1405/b.l78.d. 11.35/1913. 44 HBML 1V.B. 1405/b.70.d. 140/1886.
