A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Közegészségügy és közművek fejlődése Debrecenben a XIX. század végén
169 1895 között egy belga társaság, 10 budapesti és egy debreceni cég nyújtott be ajánlatot a városi tanácsnak. A jog és pénzügyi bizottság javaslatára a tanács 1894. március 24-én Simonffy Imre polgármester vezetésével egy bizottságot választott az előmunkálatok irányítására. Fordulópontot jelentett a törvényhatósági bizottság 1895. május 30-án és 31-én megtartott közgyűlése, ahol - tanácsi előterjesztésre - 82/4706/1895. bkgy. sz. alatt elrendelte a vízvezeték megépítését.24 25 26 1896 novemberében a számításba jövő három budapesti céggel a tárgyalások megszakadtak, miután közülük két cég kedvezőtlen pénzügyi helyzetbe került, a harmadik pedig visszalépett. Az események hatására született meg az előmunkálat házi megvalósításának az igénye, a földművelésügyi minisztérium által felállított egészségügyi mérnöki osztály közreműködésével. A városi tanács felkérésére a miniszter Farkas Kálmán királyi főmérnököt küldte Debrecenbe. Az 1897. június 22-én megtartott műszaki szemléről készült jelentés Zsigmondy Béla 80-as évekbeli tapasztalatait vette figyelembe, aki a Nagytemplom előtt 150 m mélyen 17 m vastag vízréteget talált. A főmérnök az előmunkálatokhoz egy 150 m mélységű és 6"-os próbafúrás elvégzését javasolta.2' A törvényhatósági bizottság 267/12605/1897. bkgy. sz. alatt el- határozta a vízvezeték házi kivitelezését és kérelmére a földművelésügyi miniszter 1898. március 8-án 11264. számú rendeletével Farkas Kálmánt a közegészségügyi mérnöki szolgálat vezetőjét bízta meg az előmunkálatok vezetésével.27 Farkas Kálmán 1899. július 25-én jelentette a tanácsnak, hogy a próbafúrások során két furatból felszökő vizet nyertek. Az egyik 192.20 m mélyből percenként 35 litert, a másik 164.14 m mélységből 16 litert adott percenként. A próbafúrások helyének kijelölésénél abból indultak ki, hogy a város alatt húzódó vastag vízrétegből a mélyebben fekvő területen lehet a legkönnyebben vizet nyerni. így esett a választás a város felszínének északkelet-délnyugati lejtése miatt a balmazújvárosi út köntösgáti részére, amely a főutca szintjétől 10 méterrel mélyebben fekszik. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 24 HBML IV.B. 1405/b. 204.d. IV.A.40/1905. 25 HBML IV.B.1405/b. 205.d. IV.A.40/1905. 26 HBML IV.B.I405/b.204.d. IV.A.40/1905. 27 HBML IV.B.1405/b.11 l.d. 11.175/1891.
