A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Közegészségügy és közművek fejlődése Debrecenben a XIX. század végén
166 A közegészségügy és a közművek fejlődése Debrecenben... 107/5965/1893. bkgy. sz. rendeletében egy állandó fertőtlenítő állás f f , , . , 17 szervezesere utasította a városi tanácsot. Kutak A XIX. század végén a hatóság egyik legnagyobb közegészség- ügyi gondja a tiszta és megfelelő mennyiségű ivóvíz szolgáltatása volt. Az előrelépés ezen a téren a fúrott kutak elterjesztésével következett be. A nagyfokú talajszennyezés miatt a nyitott kutat szükségszerűen váltotta fel a korszerűbb szivattyúval felszerelt berendezés. A városi tanács 1893. szeptember 4-én jelentette a VI. kerületi m. kir. kultúrmérnöki hivatalnak, hogy az utcákon 26 db, a város telkein, a laktanyákban és az iskolákban 12 db fúrott közkút működik, s ez a szám bővül a magánkutakkal, melyekről viszont a bajai polgármesternek 1884. október 8-án írt válaszlevélben tájékoztatnak. Ezek szerint a magánszemélyek 86 db saját kúttal rendelkeznek. A közel 57000 fős városnak ez nyilván kevésnek bizonyult, úgyhogy joggal állapítja meg a debreceni orvos gyógyszerész egylet tagsága 1891. december 12-én, hogy a meglévő kutak - állandó használat mellett is - a lakosság szükségletének csak a felét elégíti ki. Az idézett hatósági tájékoztató a kutak mélységére is közöl adatokat, amely bizonyítja, hogy a kezdetleges fúróeszközzel nehezen tudták elérni a vastag agyagréteg alatti bővizű kavicsos-homokos talajt. Eszerint a magánosok kutjait 42-50, a közkutakat 40-95 méter mélyen fúrták le , és bizony 1897-ben a Bauer és társa helybeli kútfúró cég is csak 11 kútról tud, amely elérte a 90-150 méter mélységet.* 18 19 A kútfúrók tapasztalatai igazolták, hogy a 100 méter feletti furatok biztosítanak megbízható vízforrást. Alacsonyabb mélységben gyakran vált zavarossá és fogyaszthatatlanná a kút vize. A kismélységü kutak ellen szól az is, hogy a talajba beszívódó bomló szerves anyag könnyebben fertőzi a talajvizet. Hosszadalmas és nehézkes lehetett a lapátos fürókészülékkel kutat készíteni. Ehhez képest valóban szenzációs esemény volt Zsigmondy Béla budapesti vállalkozó Nagytemplom előtti 837 méteres mélyfurá" HBML IV.B.1405/b.l96.d. IV.61/1898. 18 HBML IV.B.1405/b. lll.d. 11.175/1891. 19 HBML IV.B.1405/b. 204.d. IV.A.40/1905.
