A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi büntető törvényszék, mint másodfokú bíróság (1757-1850)
13 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII összességének, a Hajdúkerületnek adta meg. Ennek következtében rendezni kellett a városi tanácsok és a hajdúkerület büntető hatáskörét. A helytartótanács rendelete értelmében a nagyobb jelentőségű bűnügyek, "minéműek a gyilkosság, nős paráznaság - a házastársi hűségnek házasságon kívüli nemi viszonnyal való megsértése -, tolvajság, kivált amelyek a pásztorok közt eshetnek és más ehhez hasonló criminalitások", amelyek fővesztéssel büntetendők, a Kerület, a "más egyéb aprólékos causák" pedig a városi magisztrátusok hatáskörébe kerültek. A városok területén elkövetett valamennyi bűncselekmény nyomozása azonban változatlanul az illetékes városi tanácsok feladata maradt. Ennek befejezése után pedig - a beterjesztett nyomozati iratok alapján - azt kellett eldönteniük, hogy az ügy elbírálása a saját vagy a kerületi törvényszék hatáskörébe tartozik-e. Ennek megfelelően vagy kitűzték a tárgyalást, vagy pedig az iratokat felterjesztették a kerületi törvényszékhez a büntető eljárás lefolytatása végett. A helytartótanácsi rendelkezésnek most már érvényt szereztek és a hajdúkerület közgyűlése 1757 májusától mind első fokú, mind pedig fellebbviteli bíróságként működött: főbenjáró ügyekben elsőfokon, a városi tanácsok által elbírált ügyekben pedig másodfokon ítélkezett. Mivel az igazságszolgáltatást és a közigazgatást ugyanaz a szerv intézte - az elkülönítést csak az 1869: IV.te. rendelte el -, amíg a hajdúkerületnek csak büntető fellebbviteli hatásköre volt, e két funkció szervezeti egységét a közgyűlés ilyen elnevezése fejezte ki: a "Hajdúvárosok generálisgyűlése ésjegyszersmind törvényszéke". A büntető hatáskör bővülése következtében azonban az elbírálandó bűnügyek száma jelentősen megemelkedett s ez szükségessé tette, hogy a közgyűlés külön-külön határnapokon foglalkozzék a közigazgatási és a büntető ügyekkel. Ezért a közgyűlésnek azokat az üléseit, amelyeken a büntető ügyeket tárgyalták, a_"Hajdúkerület bűnfenyitő törvényszéké"-nek nevezték. A helytartótanács a városi tanácsok hatáskörét az "aprólékos causák" elbírálására korlátozta, a kerületi közgyűlés hatáskörét pedig a főbenjáró bűncselekmények elbírálásának eléje utalásával ,- kibővítette. A városi tanácsok hatáskörének az említett módon történt szabályozása azonban bizonytalanságot idézett elő, mivel arra nem volt 20 20 Uo. Hajdúkerület közgyűlési jegyzőkönyvei (a továbbiakban: kér. közgy. jkv.) IV.A.502/a.3.k. 1757 április 14. 40-42.
