A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Szilágyi Gáborné: Elképzelések a Hortobágy hasznosításáról a kultúrmérnöki hivatal iratainak tükrében (1898-1947)
114 Elképzelések a Hortobágy hasznosításáról... A Hortobágy-puszta hasznosítása akkor vesz nagyobb lendületet, amikor megalakul a Hortobágyi Állami Gazdaság, s nagyüzemi kereteken belül indul meg a gazdálkodás, elsősorban az állattenyésztés. Röviden összefoglalva a Hortobágy hasznosítására vonatkozó elképzeléseket vissza-visszatérő motívum, hogy egy belterjes állattenyésztést, öntözéses gazdálkodást kell kialakítani a többezer holdas pusztán. A Tisza-szabályozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert a várt javulás helyett a legelők minősége és eltartóképessége még rosszabb lett. A debreceni gazdák zúgolódása, és az a tény, hogy a város szeretne nagyobb bevételekre szert tenni vezet oda, hogy egyre inkább központi kérdéssé válik a Hortobágy-puszta jövedelmezőbb hasznosítása. A megvalósítás mikéntjére számtalan javaslat születik, de végül minden elképzelés meghiúsul a pénzhiány, illetve a városi gazdák bizalmatlansága miatt, akik ragaszkodnak a Hortobágyhoz, mint osztatlan közlegelőhöz. Érdekes az a tény is, hogy a természet rendjébe való beavatkozás a Tisza szabályozásával a Hortobágy-puszta esetében igen sok kárt okoz, mert alapvetően felborítja a puszta vízháztartását. "Midőn a Hortobágyon a Tisza-folyó árvizeinek szabad levonulása volt, az itteni állattenyésztéssel az állattartó közösség teljesen meg volt elégedve, az ármentesítés óta azonban nagyfokú szárazság vált uralkodóvá, s azóta úgy a legeltetésnél, mint az itatásnál nehézségek mutatkoztak, különösen pedig az 1863-iki aszályos évben jelentkezett a baj legnagyobb mérvei."23 Az ezt követő évtizedek azokról a próbálkozásokról szólnak, hogy miként próbálják mesterséges úton (csatornázással, öntözéssel) pótolni azt a vízmennyiséget, amit 'korábban a Tisza áradásai biztosítottak. 23 Uo. 87. cs. 928. Műszaki leírás a "debreczeni Hortobágy" öntözési tervéhez.
