A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)

Tanulmányok - Szilágyi Gáborné: Elképzelések a Hortobágy hasznosításáról a kultúrmérnöki hivatal iratainak tükrében (1898-1947)

csurgalékvíz elvezetéséről. Ellenkező esetben az öntözés többet árt, mint használ. A Hortobágy öntözésének alapját az 1937-ben készült terv, illetve az ennek végrehajtása érdekében kiadott 1937. évi 20. tv. képezi. Eszerint Tiszalöknél a Tiszán egy duzzasztó létesülne, illetve Tiszalöktől a Berettyóig egy 102 km hosszú hajózó és öntöző főcsatorna létesülne. Ez biztosítani tudná a Tiszántúl, és ezen belül a Hortobágy vízellátását is. Ennek a csatornának 1947-ig egy 25 km-es szakasza épül meg, a háborús események és megfelelő anyagi fedezet hiányában a munkálatok azóta szünetelnek. Az értekezleten egy javaslattal állnak elő, ami olcsóbbá és gyorsabbá tenné az előbb felvázolt elgondolásokat. Mivel valószínűleg nem elegendő fedezet a Tiszalöki duzzasztó megépítéséhez, ehelyett egy szivattyútelep létesítését javasolják Tiszapolgár és Tiszacsege között. A szivattyútelep megépítésének költsége 7 millió forintra, a szükséges összekötő csatornáké pedig 1 millió forintra tehető. Amennyiben tízezer kát. hold öntözését veszik alapul, az összes költség hozzávetőlegesen 40 millió forintra becsülhető. Ezen költségeket azonban a kormányzat nem vállalja magára, de a társulat sem rendelkezik ekkora összeggel. Felvetődik, hogy a Földművelésügyi Minisztérium esetleg segély, vagy kölcsön formájában hozzájárul a költségekhez. Molnár Endre, miniszteri osztálytanácsos véleménye szerint a Hortobágyot halgazdaságok létesítésével kellene jövedelmezőbbé tenni. A már meglevő halgazdaság működése bizonyítja, hogy ebben a formában még a legrosszabb minőségű szikes területek is nagy hasznot hajtanak. Arany Sándor, egyetemi tanár szerint a szikjavítást vízrendezésnek kell megelőznie. Rámutat, hogy a jelen gazdálkodási mód mellett a Hortobágyon évenként 2,5 hónapi legeltetésre lehet számítani, míg öntözés esetén a puszta egész évben tudna gondoskodni a jószágállomány ellátásáról. Vallja, hogy belterjes állattenyésztést vízgazdálkodás nélkül megvalósítani nem lehet. A földművelésügyi miniszter 113755/1947 sz. rendeletében feladatul tűzi ki, hogy a hároméves terv keretén belül a debreceni Hortobágy- pusztán tízezer kát. hold területen rét- és takarmánytermesztés váljon lehetővé. Utasítja a kultúrmérnöki hivatalt, hogy az értekezleten elhangzott javaslatok figyelembevételével készítsék el a terveket. A hároméves terv ezekre a munkálatokra a következő összegeket irányozza elő:

112 Elképzelések a Hortobágy hasznosításáról...