A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Szilágyi Gáborné: Elképzelések a Hortobágy hasznosításáról a kultúrmérnöki hivatal iratainak tükrében (1898-1947)
108 Elképzelések a Hortobágy hasznosításáról... megőrizni, de egy fejlettebb legelőgazdálkodást kell megvalósítani. Több ezer holdas állattenyésztő gazdaság létrehozását javasolja, mert szerinte a nagy költségek miatt az öntözés és a haltenyésztés csak kis területeken valósítható meg. Javaslatában szerepel még 800-1000 holdas haszonbérlet kialakítása is, ahol szántóföldi művelést folytatnának. Ezután hosszú ideig nem történik semmi érdemleges a kérdéssel kapcsolatban. 1926-ban Bíró János készít egy másik javaslatot15. Az ő terveiben is a legelőgazdálkodás áll a fő helyen. 2-3000 ezer holdas legelőgazdaságokra osztaná fel a területet, s e gazdaságokat legeltetési társulatokba tömörülő gazdáknak adnák ki 24 évi bérletre. S ezután következhet majd az öntözés is. A gazdasági viszonyok miatt ez a terv sem valósulhat meg, mert évről évre kevesebb állatot hajtanak ki a közlegelőre, s kedvezőtlenül alakul a jószágra a piaci kereslet is. A törvényhatósági bizottság pénz hiányában Bíró tervének megvalósításához kormánysegélyt igényel, amit azonban nem kap meg. Újabb reménysugár csillan föl, amikor az Alsószabolcsi Tiszai Armentesítő és Belvízszabályozó Társulat a belvizek összegyűjtésére egy víztározót akar létesíteni a Hortobágyon. A város is támogatja a tároló megépítésének gondolatát, mert úgy vélik, hogy a vízzel a legelők egy részét is meg lehetne javítani. A későbbiekben azonban mégsem a társulat valósítja meg a beruházást, ehelyett a Földművelésügyi Minisztérium kezdeményezi a hortobágyi csapadékvíz-tározó megépítését. 1934 októberében Debrecenben tartanak értekezletet, ahol a következő elgondolás születik: A Hortobágy-folyón egy duzzasztómüvet létesítenek, s a víztározó megépítésére a Nagy-Borsós réten kb. 1000-1200 kát. holdat jelölnek ki. A felduzzasztott Hortobágy vizét más terület öntözésére is fel lehet használni. A városi közgyűlés elfogadja a minisztérium elgondolásait és 20 ezer pengő hozzájárulást is megszavaz. A tervek szerint a Hortobágy csárdától 1 km-re délre épül a duzzasztó, és a 300 kát. holdas víztározóból 900 kát. holdat lehet majd öntözni a Borsóslaposon. Emellett a minisztérium Máta-pusztán 100 holdon kísérleti szikes öntözőtelep berendezését is engedélyezi. Földművelésügyi miniszteri rendelet alapján 1935-ben üzemi bizottság alakul, mely az öntözéssel kapcsolatos teendőkre tesz javaslatot, illetve ezek ügyében 15 Bíró János: A Hortobágy-puszta jobb hasznosítása. Debrecen, 1926. 18-22 p.
