A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)

Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi büntető törvényszék 1861-1871. évi működésének vázlata

ta. A szerencsétlen csak annyit tudott kinyögni, hogy "ne öljetek meg" - a vádlottak azonban végeztek vele. A ponyvával letakart hullát M. Im­re az asszony segítségével kivitte az udvaron lévő szekérre, elhajtott a szőlőskertek közelében lévő beomlott kúthoz és abba betaszította a megölt embert. A törvényszék azt állapította meg, hogy K. István megölése "nem valamely indulat felhevüléséből történt véletlen esetlegesség, hanem az emberi természet levetkezésével több éveken keresztül érlelt tervnek és vértfagyasztó hideg elhatározásnak szándékos müve volt, mely mellett nem áll semmiféle enyhítő körülmény, mert a tilos szerelmi szenvedély már magában is bűn, mely egy család életét megmérgezte s feldúlta". Ezért 1863 december 31-én mindkét vádlottat hóhér pallosá­val végrehajtandó halálra ítélte, de az orvosi bizonyítvány szerint terhes asszonyon a büntetés végrehajtását a magzat világra hozataláig felfüg­gesztette. A királyi tábla a törvényszék ítéletét azzal a módosítással hagyta helyben, hogy a büntetés kötél által és először K. Istvánnén, majd M. Imrén hajtandó végre. A hétszemélyes tábla a királyi tábla ítéletét hagyta helyben, az uralkodó pedig 1864 október 6-án kelt elha­tározásával "az igazságszolgáltatásnak szabad menetet engedett", eh­hez képest vádlottakat felakasztották г A szándékos emberöléseket kiváltó okokat vizsgálva az állapítható meg, hogy ezek jelentős részét a kocsmákban és egyebütt elfogyasztott szeszesitalok hatására követték el a tettesek. De szerepelnek az okok között a tréfálkozások, csúfolódások, szóváltások, családi viszálykodá­sok, halált okozó tettlegességig elfajulása, továbbá nem elhanyagolható számban a kisebb - nagyobb fokú gondatlanságok is. A nyomozások során felderített tényállások alapján a tisztifőügyész nemcsak az emberölés tettesei, hanem az ezzel összefüggésben más természetű bűncselekményt elkövetők ellen /testi sértés, felbujtás, bűn- segédség/ is vádat emelt. Ez a magyarázata annak, hogy a vizsgált idő­szakban emberölés miatt indított 91 ügynek 193 vádlottja volt. 2 2 Uo. IV. B. 756 le. Büntetőperek la továbbiakban: B. ügyek/. 1864. Fase. 5. E. № 326. 97

Next

/
Thumbnails
Contents