A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)

Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi büntető törvényszék 1861-1871. évi működésének vázlata

%/ pedig egyéb bűncselekmények elkövetése miatt állított a törvényszék elé.

A kerületi törvényszék 1861-töl kezdve a következő biintetésne- meket alkalmazta:

1. Halál 11 év alatt csak két vádlottal szemben szabták ki.

2. Szabadságvesztés /börtön/. Alsó határa - a törvényszék gyakorlatában - 48 óra volt Végrehajtását esetenkénti mérlegelés alapján vasban, közmunkában, hetenként meghatározott számú napon kenyéren és vízen böjtöléssel, mindenféle szeszesitaloktól eltiltással rendelték el.

3. Az előzetes letartóztatásban töltött idő büntetésként kiszabása. Ez a szabadságvesztés fogalma alá esik, a törvényszék azonban a kiszabható büntetések egyfajta nemének tekintette, ezért a letartóztatásban eltöltött idő mértékét nem is állapította meg.

4. A törvényszék színe előtti megdorgálás.

5. A büntető eljárás hatálya alatt állás. A szabadlábon védekező vádlottal szemben akkor szabták ki, ha bűnösségének mértéke olyan csekély volt, hogy a legkisebb mértékű büntetés is méltánytalannak mutatkozott.

6. Hivatali állástól a jövőre történő eltiltást abban az esetben szabott ki a törvényszék, ha a vádlott nem viselt semmiféle közmegbízatást, és elkövetett bűncselekménye folytán erre nem is tartotta méltónak.

7. Pénzbüntetés. Csak egyetlen esetben szabták ki.

A 2336 vádlott közül a törvényszék 548-at /23,5 %/ felmentett, 87-tel /3,7 %/ szemben más, főként katonai hatósághoz áttétellel, megszüntetéssel, felfüggesztéssel fejezte be az elsőfokú eljárást, 1701-nek /72,8 %/ pedig a bűnösségét állapította meg. Ezek közül 1618 /95,1 %/ vádlottat szabadságvesztésre, 2 főt /0,1 %/ halálra, 81 főt /4,8 %/ egyéb büntetésre ítélt. A kiszabott szabadságvesztés-büntetések mértékét és az elitéltek számát a 2. sz. táblázat tartalmazza. Ebből kitűnően

95