A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)

Tanulmányok - Ármós Endre: Ármós Bálint emlékezete

szemeinek meggyengülésére hivatkozva 1882 májusában lemondott.“ Egyházkerületi tisztségviselésének idejére esik az 1881. október 31-én megnyílt alkotmányozó debreceni zsinat előkészítése és első ülésszakának lefolyása. Ennek a zsinatnak a jelentősége az, hogy megszervezte a Magyarországi Református Egyházat, megteremtette annak alkotmányát és hozzákezdett a legsürgősebb közös tennivalók rendezéséhez.25 26 Előkészítése már 1877 tavaszán országosan elkezdődött. Akkor a tiszántúli egyházkerület javaslátra a többi (dunamelléki, dunántúli, erdélyi és a tiszáninneni) egyházkerület is az előkészítő egyetemes értekezletre tagokat delegált. Titkos szavazással közéjük választották Armós Bálintot is27, aki a törvényszerkesztő munkában vett részt.28

О a Debreceni Református Kollégium anyagi ügyeinek intézésében is felelősséget vállalt magára, miután az intézmény gazdasági tanácsa 1873. április 16-án tagjai közé választotta.29 30 31 Erről a tisztéről 1884. július 8-án mondott le, mint világi tanácsbíró azonban továbbra is tevékenykedett az egyházkerületben/10

r 31

Végrendelete, alapítványai

Ármós Bálint tartalmas és életbölcsességgel megírt testamentumát 1897. augusztus 29-én - halála előtt mintegy nyolc hónappal - készítette el, melyet tanúként Simonffy Imre polgármester, Komlóssy Arthur főjegyző, ifj. Csóka Sámuel és Hamar István írtak alá. A végrendelet

25 TtREL I. 1. a. 29. k. 7/1882.

26 Tanulmányok a Magyarországi Református Egyház történetéből 1867-1978. Főszerk.: Bartha Tibor és Makkai László Bp. 1983. 194-195.

27 TtREL I. La. 28. d. 18., 23/1877.

28 Zoványi Jenő: A Tiszántúli Református Egyházkerület története. Debrecen 1939. 133.

29 TtREL II. 14. a. 13. k.

30 TtREL I. La. 29. k. 299/1884.

31 Lásd a 2.sz. jegyzetet

81