A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)

Tanulmányok - Balogh István: Oklevelek Debrecen város és a nemesek viszonyához (1587-1604)

és Német - ma Széchenyi utca sarkán - a másik feltehetően a közelében - mikor szerezte meg a " kastély hely " nevezetű, szőlővel beültetett telket. Feltehetően még a Török család adta el neki. Akkor már az egykori kastély telekén mások, - de mind nemesi jogállású polgárok is birtokosok. Duskás Sára telekrészét 1588-ban zálog címén Keresszegi Csáky Mihály foglalta el, de ő mindkét ágon maradék nélkül elhalt, s így ez a rész az erdélyi kincstárra szállott. Báthori Zsigmond vajda 1 592-ben mint királyi birtokot, minden királyi joggal együtt Debrecen mezővárosnak adományozta. ( 11., 16. sz. irat. )

Végső soron a város 1609-ben jutott az egész telek birtokába. Szabó Máté utódától, Szabó Mátyás özvegyétől vette meg az 1562-ben ősének ajándékozott telket.

A századforduló első évében lezárult a nemesek betagolódása a mezővárosi polgárság sorába 1601-ben Rudolf oklevelével kötelezte a mezővárosban élő nemeseket, hogy mindenféle választott tisztséget, bíróságot és szenátorságot a nem nemes concivisek módjára kötelesek vállalni. Ettől kezdve nincs tudomásunk a XVII. század utolsó évtizedéig, hogy a magisztrátus és a bent lakó nemesek között a bírói illetékesség, vagy a teher hordozása miatt vita lett volna.

+ + +

Várad, 1587. szeptember 29.

( Regesta)

Váradi káptalan bizonyságlevele, amely szerint Nagy Gál István, Debrecen mezőváros bírája, Kovács János és Szabó Boldizsár esküdt polgárok egyfelől, Csukath Péter, a bajomi kastély prefektusa másfelől bevallást tettek, hogy az utóbbi bizonyos sürgető kényszer miatt és dolgai hasznosabb előrevitelére Debrecen mezőváros piacán, Csorba László és Káka Szabó János szomszédságában levő házát és nemesi kúriáját, a Német utca végén levő majorházát, amelyeket elcserélt Kardos Miklóssal, annak Váradon, Velence utcában levő kőházáért, Aranyos nevű szőlőhegyen levő szőlőjéért, s összes határbeli tartozékáért,

8